Csoda, hogy a narválok még nem pusztultak ki
Egy új kutatás szerint a naraválok (Monodon monoceros) genetikai változatossága meglepően alacsony, hasonló genetikai állomány normál esetben a közelgő kihalás jele lenne.
A tengeri emlősök élete nem könnyű manapság, a narválok azonban kivételt jelentenek. A Természetvédelmi Világszövetség adatai alapján jelenleg mintegy 170 ezer példány él, a faj nem számít fenyegetettnek. Egy új vizsgálat szerint ugyanakkor a narválok genetikája nem túl sokszínű, normál esetben ez a kipusztulás egyik előjele lenne – írja az IFLScience.
Eline Lorenzen, a Koppenhágai Egyetem munkatársa kollégáival egy grönlandi narvál genomját elemezte, a csapat pedig arra jutott, hogy a faj genetikai változatosságának hiánya már évmilliókkal ezelőtt kialakult.
Ezen időszak során rengeteg jelentős változás állt be a környezetben, a genetikai sokféleség pedig segíti egy-egy faj alkalmazkodását. Lorenzenék egyéb sarki tengeri emlősöket is vizsgáltak, más állatok esetében azonban átlagos változatosságot mutattak ki a génekben.
A szakértők szerint a távoli múltban egy gyors klímaváltozás hatására a narválok őseinek nagy része kipusztulhatott, és csak az adott körülményekben hasznosnak számító gének maradtak fenn. Ezt követően a populáció hamar regenerálódott.
A kutatók korábban úgy vélték, hogy a genetikai sokféleség elengedhetetlen egy faj hosszú távú fennmaradásához, az új felfedezés alapján azonban érdemes átgondolni ezt a feltételezést.