Aranyló árnyak a lombok között

A napokban (2019. május elején) sikerült az első hazákba érkező sárgarigót (Oriolus oriolus) megpillantanom.

Kamond határában szárnyalt egy csodaszép hím, egy méretes nyárfa lomjai közé repült be, én éppen autóból vettem észre. Gyerekkori éveim Érden teletek, a mai városközpont közepén laktunk, soha nem feledem, pár éves lehettem mikor nagyapám a kertünk diófáján mutatott nekem egy sárgarigót. Későn érkező madárfaj, a gyurgyalag előzi meg. Leginkább „huncut a bíró” flótájával hívja fel magára a figyelmet. Megjegyzem, hogy van márciusi sárgarigó is, ami pedig nem más, mint a seregély. Ő mesterien utánozza a sárgarigó énekét, természetesen sok más madár hangját is beleszövi repertoárjába. Érdemes ekkor az éneklő madár kilétét meglesni.
A sárgarigó fészke a madárvilágban egyedülálló, két ágvilla közé mesterien szövi kosár alakú fészket. Alapanyaga száraz növényi szálakból, háncsdarabkákból, rostokból, pókhálószövedékekből, gyapjúszálakból, papírdarabkákból, szőlőhegyeken pedig gyakran rafiából áll. A tojások fehér, ritkán halvány rózsaszín alapon kevés vörösbarna vagy feketés foltokkal tarkálltak.

A fészek mindig nagy magasságban található, kedveli a diófákat, nyárfákat. Fészekalja többnyire 4 tojást majd később fiókákat rejt. Az etető madár mindig óvatosan közlekedik, így a fészek helyét nagyon nehéz észrevenni, én magam is csak ősszel lelek sárgarigófészket, vagy ritkán télen, de addigra a viharok megtépázzák.
Fiókáit rovarokkal táplálja, cserebogár rajzás idején cserebogarakkal, a nyári hónapban gyümölcsöt is hord nekik.
A telet Kelet-Afrikában tölti. Védett faj, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.