Vöröshomlokú csicsörke

A napokban megadatott, hogy egy expedíción vehettem részt Kazahsztánban. Almati környékén madarásztunk, eljutottunk a híres sorbulaki szikes tavakhoz, a sivatagba, mégis a legnagyobb élmény a Tien-San hegység volt.

Szállásunk az Alpen Rose Hotel volt, ahonnan csillagtúrákat indítottunk, egészen 3800 méteres magasságig eljutva. Megvallom őszintén, sokat szenvedtem a magashegyi betegséggel, ennek ellenére minden túránk csodálatosra sikeredett.
A szállás környékén himalájai füzikék énekeltek és keresgéltek az örökzöldek között, a mi hazai tengelicünknek egy teljesen más megjelenésű alfaja fogadott. A legszebb madár azonban a vöröshomlokú csicsörke (Serinus pusillus) volt. Hazánkban a falusi utcák, városi parkok madara a csicsörke, apró üvegszilánkok egymáshoz dörzsöléséhez hasonló éneke mindig elkápráztat engem, gyakori madár nálunk. A szállónál felváltotta rokona a vöröshomlokú csicsörke. Nagyon bizalmas madár gyakran a lábunk közelébe repült le a fűbe, ahol leggyakrabban a növények magvait szedegették. A hímek bőszen énekeltek, hiszen a családalapítás ideje volt.

Apró kis fészkét örökzöldekben építi. Nagyobb magasságba felkapaszkodva, ahol a fenyőöv eltűnt már nem találkoztunk vele. Fekete fején a tűzpiros homloka csodaszéppé varázsolja e madárfajt. Terveim között szerepel, hogy pár érdekesebb és ritkább madárfajt majd bemutatok a kedves olvasónak, amelyet e nem mindennapi madarászás során láthattunk odakint.