Tapsoló darázsölyvek a Somló hegyen
A darázsölyv későn, csak május elején érkezik meg hazánkba, így a fészkét már lombos ágakból készíti, ezért a többi ragadozómadár fészkétől könnyű megkülönböztetni, ha télen rátalál a „természetbúvár”.
Doba község határában, a Somló hegy zavartalan erdőrészletében egy darázsölyv (Pernis apivurus) pár telepedett meg. A fészek a madár méretéhez képest kicsi. Előszeretettel használt költőhelyei a meleg, déli kitettségű tölgyesek.
A darázsölyv táplálékspecialista madár, hiszen hártyásszárnyúakkal, darazsakkal, méhekkel táplálkozik. Az erdei kirándulásaink alkalmával – ha a szerencse mellénk szegődik – a földről felriasztott, barna színű ragadozómadár minden bizonnyal a darázsölyv. A földön ülve figyeli a darazsak, méhek mozgását, ha megleli őket, lábával kikaparja a lépeket, a lárvákat pedig elfogyasztja. A csípések elöl védi a csőre mögött található apró, nagyon sűrű pikkelyszerű tollazata.
A gyakoribb egerészölyvtől a tyúkszerű fejformája különbözteti meg madarunkat. A fészek közelében a párok gyakran nászrepülnek, érdekes megfigyelni e tevékenységüket, mert a levegőben hosszú szárnyukat a testük felett összecsapják, amely szélcsendes időben hallható is, szó szerint tapsolnak ilyenkor.
A tojó június elején rakja le kettő rozsdabarna színű tojását, a fiókáiknak kezdetben kizárólag lépet hord a fészekbe. A hazánkban költő darázsölyvek egy része Olaszországon keresztül vonul közép- és dél-afrikai szállása felé, sajnos itt olasz vadászok gyakran puskával várják őket. A költését a fészke közelében végzett erdészeti munkák megzavarhatják.
A darázsölyv fokozattan védett madárfaj, természetvédelmi eszmei értéke 100 000 forint.
Ezek a rovarok igazi öngyilkos merénylők
A termeszek egy különleges enzim segítségével mintegy felrobbantják magukat az ellenségeik közt.
Nem csak a trópusokon láthatunk orchideákat
Csak Magyarországon mintegy hatvan orchideafaj őshonos.
Kiderült, hogyan válhattak sikeressé a szilás cetek
Egy ausztrál kutatócsoport genetikai adatok alapján rekonstruálta a szilás cetek evolúcióját.
Sikerrel segítik emberi nevelőik a tarvarjú vándorlását
A tarvarjú súlyosan veszélyeztetett madár, a faj megmentésének része az is, hogy felnevelik és vándorolni tanítják a fiatal madarakat.
Eszközhasználó lehet a hosszúszárnyú bálna
E fajról ismert, hogy úgynevezett buborékhálókat készít azzal a céllal, hogy a zsákmányait összeterelve felfalhassa azokat.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
