Parányi élőlényeket kerestek a Föld egyik legbarátságtalanabb helyén
Szakértők egy csoportja a világ egyik legelzártabb, legélettelenebb és legkevésbé tanulmányozott régióját vizsgálta a Csendes-óceán déli részén.
A Nemo-pont a világnak azon helye, amely a legtávolabb van az összes szárazföldtől. Az elhasznált űreszközök rendszerint ide csapódnak be, a helyi áramlatok miatt pedig, az évtizedek során, nagy mennyiségű hulladék halmozódott fel a környéken. A térségben kevés a tápanyag, ugyanakkor magas az UV-sugárzás, éppen ezért a Nemo-pont és tágabb régiója a bolygó egyik leginkább lakhatatlan helye.
A Max Planck Tengerbiológiai Intézet csapata mégis úgy döntött, érdemes felmérni a helyi létformákat – írja az IFLScience. Vizsgálatuk alapján a térség különleges mikroorganizmusokkal rendelkezik.
A Csendes-óceán déli részén egy 37 millió négyzetkilométeres területen a baktériumok és a szerves anyagok alacsony szintje miatt a víz rendkívül tiszta – már ha nem számolunk az ide áramló szeméttel. A Greta Reintjes vezette szakértők 15 ponton gyűjtöttek be mintákat 20-5000 méteres mélységről.
„Valószínűleg ez volt a legalacsonyabb sejtszám, amelyet az óceán felszíni vizeiben valaha mértek” – mondta Bernhard Fuchs, a csapat tagja. A kutatók hasonló létformákat találtak, mint a világ más tápanyaghiányos vizeiben.
A szakértők több furcsaságot is felfedeztek. A Prochlorococcus cianobaktérium-nemzetség tagjai például egész mélyen voltak megtalálhatóak, noha a felszínhez közelebb több a fotoszintetizálásukhoz szükséges napfény. Az AEGEAN-169 baktériumok viszont feljebb is felbukkant, pedig ezt a csoportot eddig rendszerint az óceán sötét mélyén azonosították. Úgy tűnik, a helyi élőlények jól alkalmazkodtak a szélsőséges körülményekhez.
A botanika is lehet extrém sport
Hátimotoros siklóernyők segítségével keresték fel a perui sivatag távoli zugait egy-egy ritka növény miatt, és egyúttal a módszert is tesztelték.
Ez a világ egyetlen, napenergiával működő gerinces állata
A szalamandrák számos fantasztikus tulajdonsággal rendelkeznek, azonban mind közül egy észak-amerikai faj a legkülönösebb: algákkal él szimbiózisban.
Ritka növényfaj nő Nagyvázsony határában
A tojásdad csetkáka egy sor nemzetközi természetvédelmi egyezményben szerepel.
Ausztrália legrejtettebb életmódú madarát keresték
Az éjjeli földipapagáj (Pezoporus occidentalis) a déli kontinens egyik legritkább madara, amelynek egy új állományát fedezték fel őslakos vadőrök.
A madárinfluenza végzetes lehet a tolvajokra
Egyes tengeri madarak mások eleségét igyekeznek megszerezni, ez pedig a madárinfluenza miatt végzetes is lehet számukra.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
