Sötétebb színűek a gombák a hidegebb éghajlaton

Egy nagy nemzetközi kutatócsoport vállalkozott rá, hogy felméri a gombák világát, s azok élőhelye függvényében megvizsgálja, hogy vajon van-e kapcsolat a hőmérsékleti körülmények és a gombák színe közt. A Nature Communications folyóirata 2019. június 28-án adott hírt a kutatásról.

Nemrégiben élesztőgombákról derült ki, hogy a színüket a külső hőmérsékleti viszonyoknak megfelelően változtatják, ebből indultak ki a kutatók. A gombák nagyon sokféle színűek lehetnek, ezt az erdőjáró gombagyűjtők igen jól tudják. A kutatók 3054 európai elterjedésű kalapos gombáról 40 év alatt, 8 országban 3,2 millió megfigyelés felvételeit vizsgálták át és mérték meg a gombák színeit, s a mérések során standardizált módon meghatározták a gombák világos vagy sötét voltának mértékét.

Két csoportba sorolták a gombákat: a lebontók, amelyek az elhalt növények anyagát újrahasznosítják, illetve a valamely növénnyel gyökérkapcsoltan élőkre. A két típus eltérő szerepű az ökoszisztémában, a lebontók a tápanyagok elosztásában fontosak, míg a gyökérkapcsoltak ásványi anyagokkal és mikroelemekkel látják el a velük együtt élő növényeket. A lebontók több termőtestet hoznak, ám ezek kisebb méretűek, a gyökérkapcsoltak nagyobb termőtesttel rendelkeznek, és össztömegükben ezek dominálnak az életközösségekben. A gyökérkapcsoltak ráadásul több energiát is fektetnek be a termőtestek növesztésébe, így az elméletek alapján náluk van nagyobb jelentősége annak, hogy mennyire sötétek.

A gombák élőhelye s az éven belüli növekedési időszakuk összevetésével elkészítették az adatbázist a gombák színeiről. A feltételezés beigazolódott, általánosságban valóban a gyökérkapcsolt gombák a sötétebbek. Mindkét típusú gomba sötétebb volt az alacsonyabb átlaghőmérsékletű élőhelyeken (nagyobb tengerszint feletti magasság, illetve magasabb földrajzi szélesség). Azonban még egy igen érdekes tényre is fény derült: a lebontók a hidegebb évszakok során, télen, tavasszal és ősszel sötétebbek, nyáron világosabbak, a gyökérkapcsoltak májustól novemberig (amíg a szezonjuk tart) fokozatosan váltak egyre sötétebbé.

Mivel Európában a klímaváltozás miatt már 0,7 °C emelkedést mértek a kutatásban használt első, 1970-es felvételek óta, megvizsgálták azt is, hogy ennek van-e tapasztalható hatása a gombaszínre, de nem találtak kimutatható összefüggést.

Azt is tesztelték, hogy vajon tényleg jobban felmelegednek-e a sötétebb gombák, ehhez a boltból jól ismert kétspórás csiperke fehér és barna színváltozatait vizsgálták. Terrárium melegítéséhez használt „mesterséges napfény” lámpa hatására a barna gombák 1,2 fokkal melegebbek voltak már 5 perc elteltével. Mivel a hőmérséklet számtalan biokémiai folyamatban igen fontos tényező, így a sötétebb gombák valóban jelentős előnyt kovácsolhatnak a színükből egy hideg, napos időszakban.

A fákkal gyökérkapcsolt gombák általánosságban sötétebb helyeken élnek (erdő), ahol a kevesebb napfény miatt eleve előnyösebb lehet a sötét termőtest és kisebb a jelentősége a színárnyalatnak. A pigmentek szerepe azonban nem korlátozódik a fény „felhasználására”, hanem számos egyéb biológiai funkcióval is rendelkeznek, így nem egyedül a fény-hő viszonyok lehetnek csak meghatározóak abban, hogy végül milyen színű kalapot visel egy gomba. Számos további vizsgálat tárhatja majd fel a részletes kapcsolatokat a pigmentáció és a gombák életmódja között.