Először bukkant fel közönséges pörölycápa ír vizekben
A szakértők úgy vélik, hogy az észlelésnek a klímaváltozáshoz lehet köze.
Először láttak közönséges pörölycápát (Sphyrna zygaena) ír vizekben – számol be az IFLScience. A ragadozó faj 5 méter hosszúra nőhet meg, jellegzetessége pedig különös fejformája, amely kitűnő binokuláris látást biztosít, ráadásul a zsákmány elkapásában is segíthet.
Az élőlény inkább a melegebb vizeket szereti. Bár nyaranként néha a Brit-szigetekig is felúszik, Írországnál még nem figyeltek meg egyetlen példányt sem. A közelmúltban azonban elsőként azonosítottak egy egyedet ír vizekben, a Kelta-tengerben.
Simon Boxall, az Egyesült Királyság Nemzeti Óceánográfiai Központjának munkatársa szerint elképzelhető, hogy a cápa egyszerűen eltévedt, de sokkal valószínűbb, hogy a klímaváltozással melegedő tenger miatt úszott ennyire északra. Az adatok alapján az elmúlt évtizedekben fokozatosan vált melegebbé a térség.
A környezet átalakulása a tengerekre is látványos hatással van: egyes fajok egyedszáma drámaian csökken, ugyanakkor bizonyos állatok egészen új területeken is képesek megjelenni. Egy 2018-as elemzés szerint 2050-re a brit vizekben tíz újabb cápafaj telepedhet meg.
Veszélyes kártevő terjed a Balaton-felvidéken
Pusztító betegséget terjed ez az inváziós rovar, csak permetezéssel állítható meg.
Holdfényben szinte láthatatlan a gyöngybagoly
A zsákmányállatok nem képesek észrevenni a közeledő ragadozót a holdfényes éjjeleken, mert nem tudják megkülönböztetni az égi háttértől.
Frontokat meglovagolva vándorolnak a denevérek
Nemcsak a madarak, hanem a denevérek közt is vannak olyan fajok, amelyek több ezer kilométert vándorolnak.
Így hat az emberiség az evolúcióra
Számtalan példa ismert, amikor emberi nyomásra dolgozott a szelekció.
Vadludak ezrei lepték el az Alföldet
Bár egyes térségekben óriási tömegekben gyülekeznek, számuk elmarad az utóbbi években tapasztaltaktól.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
