A kiszámíthatatlan villám

A tragédia a hegység nyugati részén, a Baníkov-csúcson, illetve légvonalban mintegy tíz kilométerre a lengyelországi Wielki Giewont (Nagy-Giewont) térségében történt.

„A villámok működését még ma sem értjük igazán, és bár akadnak kimondottan veszélyes helyek, gyakorlatilag oda csap be a mennykő, ahová akar” – mondta Márton Pál villámvédelmi szakember.
A Nagy-Giewonton 1901 óta magas vaskereszt áll, amely vonzza a villámokat. A viharokban veszélyesek a meredek ösvények mentén rögzített segítőláncok is, amelyekbe a turisták hegymászás közben kapaszkodnak – olvasható az MTI hírekben.

A szakértő elmondta, villámcsapás esetén a több millió voltos feszültség jóval könnyebben terjed a meredek ösvények mentén rögzített, mászást segítő drótkötelekben, mint a sziklákban vagy az azokat fedő vékony földrétegben. A szikraképződéskor még az is veszélynek van kitéve, aki egy-két kilométerrel arrébb kapaszkodik a láncokba. Márton Pál kitért rá, egy villám általában nyolc-százhúsz milliszekundumig tart, ám e rövid idő alatt is hatalmas energiát bocsát ki.

A lengyel közszolgálati televízió (TVP Info) a légi egészségügyi mentőszolgálat (LRM) szóvivőjére hivatkozva közölte, a Tátra lengyelországi oldalán villámcsapás miatt négyen meghaltak, több mint százan pedig megsérültek.
A TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a hegyimentői szolgálatra (HZS) hivatkozva azt közölte, hogy egy túrázó meghalt, ketten pedig megsérültek szintén villámcsapások miatt a Tátra szlovák oldalán.
Ilyen nagy tragédia a lengyel Tátrában legutóbb 1937-ben történt, amikor a Giewont-hegyen szintén négy ember halt meg villámcsapás következtében.