Gedeon, Johanna2024. március 28., csütörtök
Természet

Élete a Tisza

2019.08.27.Sarusi István
National Geographic Magyarország

Ljasuk Dimitry, reklámszakember, hobbija a természetfilmezés, szívügye a Tisza és a folyó környezetének védelme.

Ljasuk Dimitry
Forrás: Keresnyei Vince

Melyik szerelem volt hamarább, a Tisza vagy a filmezés?
Természetesen a Tiszáé. Ugyan Szentpéterváron, a mostani Oroszország területén születtem, édesanyám magyar, édesapám pedig ukrán, 1 éves voltam, amikor Magyarországra költöztünk. Tulajdonképpen 3-4 éves korom óta folyamatosan járok a Tiszához – még akkor is így volt, mikor Karcagon vagy Kisújszálláson, a folyótól távol éltünk, merthogy édesapám nagyon szeretett horgászni.
Már gyerekkoromban is úgy éreztem, a gyökeret, a hovatartozás érzését adja számomra a szőke folyó. Tiszafüredre majd Tiszaörvényre, közvetlenül a Tisza-tavi településre költözve jöttem rá, hogy az én otthonom a Tisza, a Tisza-tó. Akár boldog voltam, akár szomorú, akár esett, akár sütött a Nap, mindig kimentem a folyóhoz. Annyira természetes közeg számomra, hogy mindennapjaim része lett. Aztán azért is ilyen erős a kötődésem, mert 6 évvel ezelőtt édesapám épp a Tiszán volt, amikor megállt a szíve. Sokkhatásként ért a hirtelen halála, de mintha az ő folyó iránti szeretete átszállt volna rám, megduplázva az én rajongásomat.

Ljasuk Dimitry
Forrás: Keresnyei Vince

Már érthető, filmesként miért éppen a Tiszára esett a választásod.
Igazából eleinte még csak cikkeket írtam a folyóról. Szerettem volna jobb színben feltüntetni a Tisza-tavat, mert sokan pocsolyának gúnyolták. Nekem ez nagyon fájt. Blogbejegyzésekben mutattam be, milyen szép, vadregényes valójában az én otthonom, ahol számos csoda várja a természetrajongókat. Mivel mindig is szívesen filmeztem, 2018 nyarán egy szerelmi csalódás után nem az önpusztításba, hanem az alkotásba fojtottam bánatom. Elvonultam, és ahogy annyiszor máskor, szívemet-lelkemet akkor is meggyógyította a Tisza. S ha már ott voltam, belefogtam a top-programokat bemutató film elkészítésébe, mivel sokan kérdezgették: mit lehet ott csinálni? Úgy gondoltam, videón látványosabb és kevésbé körülményes megmutatni ezt, mintha csak leírnám. Ezt a filmet 6 hétig forgattam és 2-3 hétig vágtam, szerkesztettem, majd 2018. augusztus 8-án publikáltam első filmemet.

Milyen volt a fogadtatása, hol jelent meg?
Nagyon berobbant, mert pár nappal később rengetegen kezdték megosztani és a vezető online portálok is hírt adtak róla. Mivel ennyire pozitív volt a fogadtatás, eldöntöttem: sorozatot készítek: Tisza-tavi kalandok címmel. Megmutatom, milyen tavasszal, nyáron, ősszel és télen a tó. Ezek a filmek azóta el is készültek, megnézhetitek a Youtube csatornámon.

De nem csak a szépre, a környezeti problémákra is felhívod a figyelmet.
Igen, mert amikor a nyári filmemet készítettem, akkor is sok szemetet szedtem össze, ez akkor még nem került bele a videóba, ugyanis az arról szól, hogy érezzük jól magunkat. Mivel szemétből volt bőven, úgy döntöttem, külön filmben foglalkozom a környezettel. Amikor a sorozat téli részét forgattam, akkor láttam, hogy az áradás pont egy tiszaderzsi szakaszra halmozta a hulladékot. Iszonyatos mennyiség volt, nem tudtam elmenni mellette. Egyik pénteken meghirdettem a közösségi akciót, és féltem, hogy nulla fokban senki nem jön el az eseményre, de szombaton felajánlásokat is kaptam: teától, szendvicsektől kezdve egészen a zsákokon át addig, hogy a helyi hulladékkezelő ingyen szállította el a szemetet. Hatvan ember másfél tonna hulladékot gyűjtött 3,5 óra alatt.
Felismerve, hogy nem az a legfontosabb ezekben az eseményekben, hogy utána néhány statisztikai adatunk legyen, hanem sokkal inkább a résztvevők gondolkodásának, hozzáállásának megváltozása – ezért dokumentáltam az eseményeket. Ha odakint ugyanazokkal a csomagolóanyagokkal találkoznak az emberek, mint amikkel nap nap után odahaza is, egészen biztosan máshogyan viszonyulnak a szemét problémájához.

A Kiskörei vízlépcsőnél összegyűlt hordalék, 2019. június elején.
Forrás: Ljasuk Dimitry

Jelentheti-e ez a hulladék problémájának megoldását?
Nem egészen, mert én abban hiszek, hogy drasztikusan meg kell változtatni a fogyasztási szokásainkat ahhoz, hogy ne szennyezzük ilyen mértékben álló- és folyóvizeinket. Minden csomagolóanyagot lehet helyettesíteni: gondoljunk csak bele, nagyszüleink hogyan oldották meg az élelmiszerek csomagolását, tárolását? Szerintem nem kell olyan termékeket venni, aminek csomagolása nehezen lebomló hulladék.

Hogyan alakultak át személyes vásárlási szokásaid, mióta tudatosan figyelsz erre? Könnyen megy környezettudatosan élni?
Azelőtt is szelektíven gyűjtöttem a szemetet és azt hittem, mindent megteszek az ügy érdekében. Igen ám, de az emberek többsége mindaddig meg van győződve erről, míg nem szembesül a valósággal odakint, a terepen. Személyes beszélgetéseim alapján merek általánosítani. Ők maguk mondták, hogy miután legközelebb boltba mentek, már jobban meggondolták, mit vettek le a polcról. Ugyanígy tettem én is: sok pénzt megspóroltam, no meg rengeteg fejtörést okoztam önmagamnak azzal, hogyan fogok vizet, üdítőt inni. Miben vásároljam meg a különböző alapanyagokat? Február óta – ezekre alapozva – teljesen átalakítottam vásárlási szokásaimat: kulacsba töltöm a vizet, nem veszek PET palackos termékeket, nem használok nejlon zacskót, nem veszek műanyag csomagolású felvágottat, nem veszek ebédet olyan helyen, ahol nem teszik azt az én ételhordómba, nem iszom kapszulás kávét, nem rendelek ott, ahol műanyag pohárban adják az italt, a műanyag flakonos tusfürdőket lecseréltem szappanra és még sorolhatnám a végtelenségig. Az elején ez kifejezetten kényelmetlen volt, de mára már teljesen hozzászoktam és élvezem. Tizedére csökkent így az otthoni szeméttermelésem.

Jól reflektálnak erre a problémára az egyre népszerűbb csomagolásmentes boltok.
Nagyon örülök is neki, mert szerintem Budapesten lesz egy új hullám: azok válnak menő bolttá, ahol felkészülnek a környezettudatos vásárlókra.

Évek óta minden nyáron indul a PET Kupa, hogy a résztvevő önkéntesek megtisztítsák a Tisza árterét a hulladéktól. Mikor csatlakoztál a csapathoz? Milyenek a tapasztalataid?
Idén nyáron vettem részt először rajta, egy általam, de idegen emberekből verbuvált csapattal. Több, mint százan jelentkeztek a felhívásomra – alig győztem a jelentkezők közül válogatni, de rendkívül emlékezetes marad: másodikok lettünk a 8 induló csapatból. Természetesen, nem maradt el a filmezés sem, aminek a végén egy felhívást tervezek közzétenni a PET-palackokat gyártó cégek felé, miszerint hiába gyűjtenék szelektíven a szemetet a Tisza-tó környékén, ha nincs elég szemetes. Arra kérném őket, adjanak konténereket. Kíváncsi vagyok, lesz-e foganatja!

Ljasuk Dimitry
Forrás: Keresnyei Vince
Természetfilmesként nem csak bemutatod a Tisza szépségeit, de korunk egyik nagy problémájára, a szemétre is mindig fölhívod a figyelmet!
Igen, de ez nem tudatos döntés volt az elején. Pusztán szembesültem vele, hogy ott van a szemét, amikor egy hely szépségét akartam bemutatni. Cselekvésorientált emberként nem elegendő számomra, ha csak beszélek a környezetvédelemről, tenni is akarok érte. Akkor ismertem fel, hogy felelőssége van a filmjeimnek, amikor más emberek szervezte gyűjtésekre is elmentem: vártak és bíztak bennem. Számított hogy ott vagyok és velük együtt teszek. Ezért nem mindegy, mit mondok és mit teszek.

Mégsem szeretnéd magad influencerként aposztrofálni.
Talán aktivista, de influencernek semmiképp nem nevezném magam. Szívesen lennék egyszer profi filmes, ám most még inkább amatőr videós vagyok, aki egy úton van valahova és ebben az eddig elnyert filmes díjak utat mutatnak a hová kérdésre. Emellett reklámszakember vagyok, cégvezető, aki az átlagosnál talán több figyelmet fordít a környezettudatosságra.
Mindeközben szerettem volna megérteni, hogyan működik a rendszer, ezért mentem el egy szemétfeldolgozóba. Saját szememmel láttam, mi történik valójában. Sajnos tévesen gondoljuk azt, hogy minden kidobott dologgal lehet mit kezdeni. Ehhez képest globálisan teljesen általános tendencia, hogy mindent földbe ásnak.
Valahol ez nálunk kezdődik, amikor műanyag dobozban dobunk ki ételmaradékot, ne adj’ isten mindezt azzal együtt még műanyagzsákba tesszük – ezzel lényegében végtelenítve az egyébként szerves anyag lebomlási idejét.
Nem kell nagy matematikai tudás ahhoz, hogy kiszámoljuk, egy kisváros a maga 10-20 ezres lakosságával éves szinten mennyi hulladékot termel.
Tervezem, hogy foglalkozom azzal, mennyi szemét gyűlik össze Budapesten 1 nap, 1 hónap és 1 év leforgása alatt – ideértve a szennyvizet is. Ennek eredményéből azt is látni fogjuk, mennyi szennyezés jut egy lakosra. Iszonyatosan pazarlóan élünk!

Filmesként mit gondolsz, hogyan fér össze a két véglet: a természet idilli oldala és az emberi pusztítás?
Sokan gondolták, hogy a negatívumok bemutatásával elrettentem azokat, akik a természet szépsége miatt érkeznek a Tisza-tóhoz. Én meg azt mondom: miért hazudjak, amikor ez valós probléma. Ennek ékes bizonyítéka, amikor azt látom, hogy kiveszik, csónakba rakják az emberek a vízen lebegő palackot. Ez a megoldás! Kedvenc helyeim bemutatásával pedig szembesítem az embereket, hogy nem kizárólag határainkon túl vannak szép és látványos helyek, hanem a közelben szintúgy: repülőgép helyett elegendő biciklire pattanni és kimenni a gátra. Jó lenne, ha az emberek büszkék lennének arra az országra, ahol élnek! Személyes történeteimen keresztül szeretnék hatni az emberek szívére, mert úgy vélem, ily módon tudnak leginkább azonosulni a hellyel és a természettel.

Ljasuk Dimitry
Forrás: Keresnyei Vince

Folyamatosan szervezel, megállás nélkül ténykedsz. Most éppen mit?
2020 tavaszán újabb szemétgyűjtést szervezek, de ezúttal kiterjeszteném a teljes Tisza-tóra, mind a 13 település bevonásával. Alig, hogy kimondtam, máris jelentkeztek szponzorok, de én csak és kizárólag organikus és környezetbarát termékeket és szolgáltatásokat kínálóknak adok zöld utat. Szerintem ez lenne a gyártók elsődleges feladata, célja, és nem az, hogy profitot termeljenek. Naivan hangzik igaz? Mégis én ebben hiszek.

Milyen érvek húzódnak a mögött, hogy ismét a Tisza-tóra szervezel nagyszabású gyűjtést?
Felépítéséből adódóan a Tisza-tóban lassul le a folyó, ami egy tulajdonképpeni víztározó medence, tehát a hordalékkal együtt ideérkező hulladék fennakad a fák ágain, a növényekben. Mintha valami óriási fésű lenne ez a közeg. Forrásbevonással több civil szervezet támogatására lenne szükség ahhoz, hogy hatékonyan össze lehessen szedni az ott felhalmozódott szemetet.

Érdekes, hogy a Dunával kapcsolatban nem hallunk ilyen problémáról. Talán, mert nyugatról folyik és tisztának véljük, míg a Tisza keletről több szemetet hoz Magyarország területére?
Induljunk ki abból, hogy a Duna vízrajza, esése teljesen más, mint a Tiszáé: nem olyan kanyargós, ergo nem szed össze annyi mindent, mint a szőke folyó. Nyugati nagyvárosokban a ’70-es 80’-as évek óta megoldott a szelektív gyűjtés, ráadásul az emberek jobban odafigyelnek, mit dobnak el, ezért tisztább a Duna. Más kérdés, hogy szennyvíz folyik bele, ráadásul több, mert nagyobb városok vannak a partján, ami miatt vízminőség tekintetében szerintem rosszabbul áll a Duna, mint a Tisza.
Ne felejtsük el, hogy Ukrajnában, Kárpátalján, a Tisza-mentén nincs megoldva a szemétkezelés, tehát az ott lakók kényszerből „dobálják” a folyóba a hulladékot. Romániában is hasonló a helyzet. Amíg ezekben az országokban nincs megoldás a háztartási hulladék kezelésére, addig nem tudunk mást tenni, mint időről időre csapatokat szervezni és megtisztítani hazánk második legnagyobb folyóját. Illetve azon dolgozni, hogy segítsük a hulladékkezelés megszervezését ezekben az országokban. Össze kell fogni és meg kell oldani ezt a problémát, nincs más opció, különben belefulladunk a saját szemetünkbe!

Az interjút készítette: Sarusi István

Rakoncátlan makákók Thaiföldön

Rakoncátlan makákók Thaiföldön

A thaiföldi Lop Buri tartományban külön rendőri egységet állítottak fel a rosszul viselkedő makákók ellen - tette közzé a hírt az MTI.

Csak ön után!

Csak ön után!

Gesztusokkal kommunikál a mi széncinegénk távol-keleti rokona, a japán széncinege.

A tavaszi meleg idővel a kullancsok is megjelennek

A tavaszi meleg idővel a kullancsok is megjelennek

A korábban beköszöntött tavasz miatt idén a szokásosnál is hamarabb lehet számítani az őshonos, valamint az újonnan megjelent Hyalomma kullancsok felbukkanására Magyarországon - tette közzé a HUN-REN Ökológiai Központ közleményét az MTI.

Egyre korábban érkezik a kiscicaszezon

Egyre korábban érkezik a kiscicaszezon

Az állatmentők tapasztalatai alapján egyre korábban kezdenek születni a kiscicák, és egyre hosszabb időn át tart a szezon.

Az evolúció előretolt bástyája, az Aldabra-atoll

Az evolúció előretolt bástyája, az Aldabra-atoll

Az UNESCO Világörökség védelmét élvező sziget különleges körülményeket biztosít az itt élő állatok számára.

National Geographic 2024. márciusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

18 780 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket