Éjszaka a tengeren

A hajó este kilencig kereste a helyét. A kapitány fülkéjében víz alatti radar jelzi, hogy hol várható sok hal. Egy helyen leeresztették a horgonyt, majd a társaság türelmesen várakozott.

Felkapcsolták a hajó reflektorait, ez vonzza a hajó köré a halakat. Míg a tenger élővilága szép lassan beúszik a csapdába, a legénység főz. A kabin ablakán egészen szürreális látványt nyújt a megvilágított tenger és a közelben repkedő sirályok szárnycsapása. Álomvilágban érzem magam. A hajó eléggé hánykolódik, nagy a szél, még villámlik is.

Közben egészen sötét lett. A vacsora elfogyott, nem igazán tudom, mi fog történni, a halászok kedvesek velem, bár beszélgetni nem tudunk. Tizenegy óra körül mindenki lefekszik aludni. Hánykolódom a tengeren egy tucat alvó horvát halásszal egy fedélzeten. Két óra körül a kapitány alsónadrágban kiugrik a kabinjából, és megragadja az egyetlen pecabotot, ami be volt dobva a vízbe. Valami nagy dolog húzza lefelé. A bottal a kezében átugrik a hajó végéhez kötött csónakba, majd eltűnik a feketeségben. A többiek alszanak, a kapitány sehol. Furcsán érzem magam, izgulok, és gyengülök is a fáradtságtól. Kerülget a hányinger. Fél óra múlva visszatér a csónak a kapitánnyal és egy eltörött bottal. Egy óriási tonhal akadt horogra, de nem sikerült kifogni.

Négy óra után pár perccel mindenki felébredt, én figyeltem, mi történik, és közben a sötét éjszakában igyekeztem felvételeket készíteni. Az egyik halász, csónakkal elindult, és leeresztett egy nagy lámpát a vízbe, ami zölden bevilágította a tengert. A kapitány ekkor lekapcsolta a hajó reflektorait. A többi halász fel-alá járkált, nézték a radart, öltözködtek: gumicsizma és vízálló kezeslábas.

Öt óra után gyorsan virradt. A sirályok már tudták azt, amit én még nem.

Szép lassan beeresztik a tengerbe a nagy hálót, amelyen hamarosan sok ezer kishal fennakad. Nekem elmutogatta a kapitány, hogy most fél óráig maradjak a kabinban. Így csak onnan kihajolva tudtam valamennyit fényképezni.

Kis méretű tonhalak és kardhalak a hálóban. Mindenki dolgozik, szavak nélkül teszik a dolgukat.

Nagy ládákba teszik a halakat, majd onnan kisebb rekeszekbe szortírozzák.