Segítsünk az élőlényeken!
A mai világban segítségre van szüksége a természetnek. Az ember olyan nagymértékben alakította át a környezetét, hogy segítség nélkül még nagyobb baj lehet.
Néhány ország már rájött, hogy nem a nyírt gyep vagy a térkő a legfontosabb elem a városi, falusi parkokban, Hollandiában például már a virágokkal teli park ötlete is valóra vált. A folyamatos motoros fűkaszálással, amelynek jelenleg hazánkban nagy divatja van, sok élőlényt pusztítanak el, arról nem is beszélve, hogy vidéki kis falvakban ahol a csend nagy érték, zaj is lesz. Valójában a hagyományos kézi kaszálás lenne ildomos.
Pár hónapja vásároltunk egy nagyobb összefüggő belterületi telket, ahol huszonöt éve egy virágpompás gyep alakult ki a telek egyik részén. Megszámoltam, ötven növényfaj virít jelenleg rajta. Elkezdtem a cserjéket kivágni, mivel a terület kezd bokrosodni, meghagyva rajta pár galagonyát majd a téli madárvendégeknek.
A telken gyümölcsfák nőnek, alatta ottmarad a lepotyogott alma, amely lepkéknek, rovaroknak táplálékot nyújt. A gyepen számtalan lepkefaj repked, szinte mindig látni őket, egyenesszárnyúak ugrálnak, éjszakánként tücsköktől hangos a terület.
A telek egy eldugott zugában egy romos, már összedűlőben lévő ház állt, amelynek a tetőszerkezetét elkezdtünk bontani, a sárdeszkák vörös fenyőből készültek. Bontás után rögtön nekiláttam a macskabagoly odúk elkészítésének a kinyert anyagból eddig öt odú készült el. Kiszámoltam körülbelül negyven ilyen a fényképen látható mesterséges bagolyodú készülhet a faanyagból. Az itáliai Velence vörösfenyő cölöpökre épült, így ezek az odúk nagyon hosszú ideig a baglyok költőhelyéül szolgálnak majd.
A síkvidéki erdők a környékünkön sorra tűnnek el. A nagy odvas fákban bővelkedő erdőkkel már alig lehet találkozni. Ezek helyére kerülnek ki a költőodúk.
A macskabaglyok a nappalt odvak mélyén töltik. Arra gondolok, hogy nekik ez nem csak alkalmas költőhely, hanem egy biztonságos nappalozót is teremtek. Sok-sok elhagyott ház áll ma vidéken, a a már csak lebontásra alkalmasak faanyagát lehetne hasznosítani, akár bagolyodúnak is, és ha a gyepeket megpróbáljuk kézi kaszálással rendben tartani sok-sok élőlénynek adunk helyet.
Ha pedig mégsem ragadunk kaszát, akkor érdemes ritkábban, mondjuk 2-3 hetente, nyírni a gyepet – ahogy erre egy tanulmány is fölhívja a figyelmet. Ilyenkor a kert ugyan nem néz ki úgy, mint egy angol golfpálya, ám az itt élő virágok kárpótolhatják a látványt, és még a méheknek is jó legelőt biztosít.
Megvan az év madárbarát települése
A pályázók rengeteg olyan példát mutattak be, amellyel egy önkormányzat segítheti a természetvédelmet.
Tonnányi halat mentettek ki a Tisza árteréből
A halak visszakerültek a Tiszába.
Meglepő módszerekkel élik túl az állatok a telet
Egyesek elbújnak, mások összedolgoznak, de vannak, akik inkább hagyják az egészet.
A magyar mérgeskígyó nyomába eredtünk
Egy Škoda Kodiaqkal kísértük el Halpern Bálint herpetológust, aki ritka kígyónk megóvásán dolgozik.
Az etióp farkas néha méhecskének érzi magát
Az etióp farkas ragadozó, a szürke farkas rokona, ám kimondottan szereti a nektárt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
