Ritka halfaj újabb előfordulása a Dunában
Háromtüskés pikóra bukkantak szakemberek a bajai Dunában. Errefelé eddig nem találkoztak e ritka jövevény halfajjal.
Hazánkban eddig nagyjából tucatnyi, javarészt a Duna felső folyásához köthető helyen igazolták a háromtüskés pikó (Gasterosteus aculeatus) nevű apró halfaj jelenlétét. E nálunk ritka kopoltyús magyarországi elterjedési területe most újabb hellyel bővült: 2019 szeptember végén kutatók a Duna bajai szakaszán is rábukkantak egy példányára.
A háromtüskés pikó Európától Ázsián át egészen Észak-Amerikáig elterjedt, de élőhelye természetes körülmények között mindenütt a tengerparti vidékekre korlátozódik. A tengerektől távoli országokban, így Közép-Európában sem őshonos. A szakirodalom szerint (Harkai Á. – Sallai Z.: Magyarország halfaunája, 2004) akvaristák telepítették be a Duna ausztriai és német szakaszaira, innen terjedt tovább kelet és dél felé.
Magyarországon 1956-ban jelent meg először. A hazánkban fogott példányok szinte bizonyosan nem a Fekete-tenger felől érkeztek, hanem a bajorországi, illetve ausztriai telepítésekből származnak. Időközben Magyarországon több helyütt is feljegyezték az előfordulását; ezek mindegyike a Dunához köthető, de eddig csak a folyó felsőbb szakaszában, illetve Ercsinél regisztrálták hivatalosan a jelenlétét.
A 90-es évek második felében már volt bizonyító példány a bajai szakaszról is, akkor a Kalocsa Béla által vezetett Vad- és Madárvédelmi Szakkör lelkes fiataljai találtak néhány összeszáradt példányt a Kádár-sziget homokzátonyai közti tócsákban, de élő példánnyal itt eddig senki sem találkozott. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságtól (DDNPI) származó információk szerint a most előkerült – nagyjából 4 centiméteres – példányt ettől a helytől néhány száz méterre fogták ki.
A háromtüskés pikó halgazdasági szempontból nemkívánatos faj: ahol elszaporodik, ott jelentős táplálék-konkurense a többi faj ivadékának, ráadásul komoly ikrapusztító hírében is áll. A pontyos tógazdaságokban jelentős károkat okozhat.
Ívása áprilisban kezdődik és egészen július végéig elhúzódhat. A hímek gondoskodnak ivadékaikról. Növényi törmelékekből fészket készítenek, ebbe egyszerre több ikrás is lerakhatja az ikráit. A hím a megtermékenyítés után azonnal elűzi a párját, és agresszíven védi, és gondosan „karbantartja” a fészkét, majd 1-2 hétig védelmezi a kikelt, zsenge ivadékokat. A tüskés pikó izgalmas szaporodási magatartása, illetve mesterséges körülmények közötti egyszerű tartása, tenyésztése és megfigyelése fontos kísérleti állattá tette az etológusok körében.
Az utóbbi időben a pikó (Gasterosteus) genusznak két faját különböztetik meg Európában a kutatók: a keleti (háromtüskés) pikót (G. aculeatus) és a nyugati pikót (G. gymnurus). A most kifogott egyedet a pontos faji hovatartozásának megállapítása érdekében a szakemberek még vizsgálják.
Megvan az év madárbarát települése
A pályázók rengeteg olyan példát mutattak be, amellyel egy önkormányzat segítheti a természetvédelmet.
Tonnányi halat mentettek ki a Tisza árteréből
A halak visszakerültek a Tiszába.
Meglepő módszerekkel élik túl az állatok a telet
Egyesek elbújnak, mások összedolgoznak, de vannak, akik inkább hagyják az egészet.
A magyar mérgeskígyó nyomába eredtünk
Egy Škoda Kodiaqkal kísértük el Halpern Bálint herpetológust, aki ritka kígyónk megóvásán dolgozik.
Az etióp farkas néha méhecskének érzi magát
Az etióp farkas ragadozó, a szürke farkas rokona, ám kimondottan szereti a nektárt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
