Forgalmas égi országutak
Hazánk területéről elvonultak az utolsó költő madárfajok is. Napjainkban érkeznek telelni a tőlünk északra költő fajok. Néhány jellegzetes képviselőjüket szeretném most bemutatni.
Október végén érkezik hazánkba a vetési lúd (Anser fabalis). Európa legmagasabb északi területeinek fészkelője illetve az ázsiai szibériai tundrák lakója. Kontinensünk területén a Pannon-régió az egyik fő telelőterülete. A ludak közül a nagy lilik a Dunától keletre fekvő alföldi területet választja, míg nagyobb számban a vetési lúd a Dunántúl területén fordul elő a telelése folyamán. Késő ősszel, tél elején ha az égre tekintünk, gyakran láthatunk V-alakban repülő madarakat, ők a ludak. Napközben többször megfordulnak a vizek, tavak valamint a táplálkozóterületek között. Éjszakázni a legtöbb esetben a vizeket választják, táplálkozni pedig a vetésekre, szántókra járnak ki. A költőterületen számozott és színkombinációs nyakgyűrűvel jelölik őket, így derül fény arra, hogy mely ország területéről érkeznek hozzánk a telelő példányok.
A Balaton és a Duna mentén minden télen felbukkan egy-egy példány füstös réce (Melanitta fusca). A Spitzbergákon, Izlandon, Lappföldön és Közép-Szibériában költ. Megfigyelték, hogy a nálunk telelő példányok nem adnak hangot. A hazánkban tartózkodó példányoknak, a fenékiszapban gyakori vándorkagyló a fő tápláléka. Amelyet a víz alá bukva, akár 10-15 méteres mélységből is képes felhozni a felszínre. Nászviselkedése korán, már az ősz folyamán kezdődik, a párok többsége a téli szálláson alakul ki. Ennek a fő oka, hogy nagyon rövid a sarkköri nyár, így sietni kell a költéssel.
Októberben érkezik hazánkba a csíz (Carduelis spinus). Nevét a hangja alapján kapta. A Skandináv-országok és Szibéria fenyveseit lakja. Hazánk területén átvonul, de a tél derekán is találkozhatunk áttelelő csapataival. A csíz magevő madár, itt tartózkodásuk alatt legfőképpen az égereseket és nyíreseket látogatják csapatai. Társas hajlamú, előszeretettel vegyül más pintyfélék közé, de több száz példányból álló homogén csapatát is meg lehet figyelni a vonulás alatt Magyarországon. Az átvonuló példányok úti célja Olaszország, Görögország, Ciprus, amelyet a gyűrűzések hűen igazolnak. Néhány esetben költeni is itt marad nálunk, ekkor az Északi-középhegység vagy az Alpokalja fenyveseit részesíti előnyben.
A hónap közepén érkezik hazánkba a fenyőpinty (Fringilla montifringilla). Költőterülete Eurázsia szubartikus övezete. Elterjedési területe Skandináviától Kamcsatkáig tart. Egy Magyarországon, Pápán gyűrűvel jelölt példány az északi sarkkör táján Oroszországban került kézre, ez az útvonal 3000 kilométert jelent. Figyelemre méltó teljesítmény egy kis énekesmadártól. Egyes években hatalmas tömegben árasztják el a telelőterületeket. A közelmúltban Szlovéniában több százezerre becsülték telelő csapatát, amely egy adott helyre tért be éjszakázni. Magyarországon 2018-ban észlelték Vác közelében közel tízezres seregét. Éjszakázásra – főképp a ragadozó madarak elől – a fenyveseket választják. Gyakran megfigyelhető a vidéki házak udvarán felállított etető közelében is, ahol az olajos magvakat szedegetik.
Mindössze 30 példány él már csak ebből az állatfajból
Annyira kevesen és olyan elszórtan élnek már csak, hogy szaporodásuk rendkívül nehézkes.
Ezek az év legviccesebb természetfotói
Fába szorult mókus, lezuhant madár és sast kergető hal is feltűnik a képeken.
A vándormadarakkal stopposok is utaznak
A madarak évszakos, hosszú távú vándorútjai kiváló lehetőséget biztosítanak a beléjük csimpaszkodva utazó kullancsok terjeszkedéséhez.
A nők utáni kémkedésre használják a vadkamerákat Indiában
A természetvédelmi vizsgálatok ma már gyakran alapulnak az erdőkbe kihelyezett vadkamerák felvételein, így zavarás nélkül lehet vizsgálni egy terület állatait, azonban még ezzel is vissza lehet élni.
Szemtelen varjak kergetik a sasokat az Alföldön
Hiába kisebbek, gond nélkül elüldözik a termetes ragadozó madarakat.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
