Megérkezett az idei első hajnalmadár hazánkba
Október havának közepén a Marcal-medencében Nagypirit határába indultam madarászni. Sok mindent nem reméltem, hiszen ilyenkor nem csillognak a víztükrök, a gyepek már le vannak kaszálva, és irdatlan nagy szél volt.
A felhagyott bányatavak felé közeledtem, kihasználtam az erős szélben a bokrok nyújtotta szélárnyékot. A dűlőúton haladva egyszer csak felröppent valami, rögtön egy megkésett banka járt a fejemben, mikor közel ért, nem hittem a szememnek egy hajnalmadár repült fel. A nagy szélben tőlem néhány méterre alacsonyan a talaj felett repült pillangó módjára, még eszmélni sem volt időm, de mikor kanyart vett egy bokorsor felett egy kocka bizonyítóerejű felvétel készült róla. 2019-re nekem új faj volt, ilyen élőhelyen nagy szerencse látni, az amúgy szikla-és várfalakon mozgó madarat. Egyetlen ehhez hasonló megfigyelést találtam idehaza, a Hortobágyon egy tanya közelében láttak a vetés barázdái között. Ő volt a szezon első megfigyelt madara 2019-2020-as évben.
A hajnalmadár a magas hegyek költőfaja, tengerszint szerint 1000 méter felett költ függőleges sziklafalakon, kőfalak üregeiben, mindig olyan helyen, ahol még a rendkívül ügyesen kapaszkodó nyest sem tudja elérni. Ázsiában a Himalájában 3600-5100 méteres magasságig is megtalálható. Évente csak egy fészekalj fiókát nevel. Fészekanyaga moha, juhgyapjú, növényi szálak, vékony gyökerek. Béléséhez szőrt, tollakat és finom mohaszálakat használ fel. Fészekalja 4-5 fehér alapon rőtesen pettyezett tojásból áll.
A hazánkban ritka téli vendég október és március között figyelhető meg. Legtöbbször kőbányákban, természetes sziklafalakon, várromokon és nagyobb épületeken, templomokon tartózkodnak általában magányos egyedei. Többször figyelték meg a Pannonhalmi Apátság és az Esztergomi Bazilika épületén is. 18 cm hosszú kecses madár. Szárnyai a válltollakkal, szárnyfedőkkel és az elsőrendű evezők nagy részével hajnalpír színűek, innen ered a madár elnevezése. A begy és torok a költési időszak alatt fekete, télen fehér színű. A hegyes, vékony lefelé ívelő csőrét mesterien használja.
A sziklarepedések apró zugaiból ügyesen szedi ki az apró pókokat, rovarokat, hangyákat, bagolylepéket, ászkákat, amelyek ezekben, a zugokban keresnek téli menedéket. Ha a sziklafalról felrepül egy trópusi pillangóra emlékeztet, hiszen a lekerekített szárnyain a kárminpiros színek jól láthatóvá válnak. Népi elnevezése a sziklamászó, sziklakúszó, amely arra utal, hogy erős, kapaszkodáshoz jól alkalmazkodott lábát mesterien használja a meredek sziklafalakon.
Elkészült bennszülött növényeink leltára
Csaknem egy évtized munkájának eredményeként elkészült a Pannóniai flóratartomány (Pannonicum) bennszülött növényeinek a leltára - közölte a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság az MTI-vel.
Tíz éves a National Geographic Magyarország asztrofotós projektje
Széles körű megjelenés és presztízs értékű elismerés lehetősége bontakozott ki a csillagászati fotográfia egyre népszerűbb műfajában.
Ne féljünk a pókoktól!
Napjainkban a körülöttünk lévő természet nagymértékű pusztulását tapasztalhatjuk. Az emberek egyes állatfajoktól félnek, irtóznak, holott a természetben minden egyes faj fontos láncszem, ha egyik kiesik magával rántja számos másik faj sorát. Jelen írásom célja, hogy a pókokat kicsit közelebb hozzam az emberekhez, hiszen ők is a körülöttünk élő természet fontos részei.
Pusztuló tengeri sünök
Aggasztó gyorsasággal pusztulnak a tengeri sünök a Vörös-tenger korallzátonyain, az Akabai-öbölben - figyelmeztettek a Tel-Avivi Egyetem tudósai a Royal Society Open Science folyóiratban megjelent tanulmányukban. A hírt az MTI tette közzé.
Így hódították meg az orchideák a fákat
A mintegy 28 ezer orchideafaj 70 százaléka fák törzsén, ágain talál magának otthont.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
