Felmérték a világ földigilisztáit

A földigiliszták kevés rajongót tudhatnak magukénak, Darwinon kívül, aki évtizedeken át tanulmányozta őket és külön monográfiát is szentelt nekik, azonban azt talán mindannyian tudjuk, hogy e talajlakó férgek rendkívül fontos részei az ökoszisztémának. Az extrém kivételektől eltekintve bolygónk minden talajában élnek, szerves hulladékot, törmeléket fogyasztanak, járataikkal lazítják a talajt, elkeverik-elosztják benne a tápanyagokat, táplálékot jelentenek más állatoknak, és még a növények magvainak terjesztéséhez is hozzájárulnak. Egy terület földigilisztái tömegüket tekintve többet nyomnak, mint az összes, ugyanott élő emlős együttvéve.

A Lipcsei Egyetem Biodiverzitáskutató Intézete vezette azt a vizsgálatot, amelyben a világ 57 országának 140 tudósát összefogva, közel 7000 helyszínen felmérték, hogy bolygónk különféle tájain milyen a földigiliszták fajgazdagsága és előfordulási gyakorisága. A kutatók azt várták, hogy a felszín feletti élővilághoz hasonlóan a giliszták esetében is a trópusok lesznek gazdagabbak, azonban a tények ellentmondtak az elvárásnak.

A mérsékelt égövben mind fajok számát, mind az egyedszámot és a giliszták által képviselt biomassza tömegét tekintve több egy adott nagyságú terület földigilisztáinak mennyisége, mint a trópusokon! A legnagyobb helyi gazdagságot Európa, az USA északkeleti államai, és Új-Zéland területein találták, a trópusokon kevesebb volt, és egy-egy faj elterjedése kisebb területekre koncentrálódott.

„A trópusokon elég pár kilométerrel eltávolodni egy helytől, és máris teljesen más gilisztákat lát az ember” – mondta Helen Phillips, a kutatás vezetője – „az azonban még nem világos, hogy ez globálisan mit is jelent. A meleg égöv gilisztafajai közül sok még nem szerepel a tudományos leírásokban, így nem tudjuk, hogy valójában hány fajt is rejthetnek a trópusok. Lehet, hogy számos, ma még ismeretlen faj ismétlődik az egyes helyeken, de lehet, hogy teljesen különböző fajok sokasága lakja e talajokat.”

A kutatók azt is vizsgálták, milyen környezeti tényezők hatnak a gilisztákra, s ebből kiderült, hogy leginkább a csapadék mennyisége és a hőmérséklet voltak a meghatározók. Nico Eisenhauer, a Science folyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője azt mondta, hogy „Emiatt a klímaváltozás a földigilisztákra is hatással lesz, erőteljesen átalakítja a közösségeiket, és ezzel azt az ökoszisztéma-szolgáltatást is, amit nyújtanak. A szerepük ismeretében félő, hogy ez a talajlakó mikrobáktól a rovarokon át növényekig mindenre hatással lesz majd.”

A giliszták ökoszisztémában betöltött szerepének fontosságát is figyelembe kell venni a védett területek kijelölése esetében, ezek a nélkülözhetetlen, ám rejtett életmódú állatok arra figyelmeztetnek, hogy a biodiverzitást nemcsak a felszín feletti élővilág esetében kell megismernünk és megőriznünk.