Az illegális vadászat az erdőirtásnál is károsabb lehet

A szakértők sokáig úgy vélték, hogy a trópusi esőerdőkben az élőhelyek zsugorodása és az erdőirtás jelenti a legnagyobb problémát.

A Leibniz Állatkerti és Vadvédelmi Kutatóintézet csapata a WWF Vietnámmal és a malajziai Sabah Erdészeti Hivatallal folytatott vizsgálatot Délkelet-Ázsiában – számol be az EurekAlert. Adataik alapján a talajszinten élő emlősökre és a madarakra nagyobb fenyegetést jelent az illegális vadászat, mint az erdő pusztulása.
A csapat kameracsapdákkal tanulmányozott több erdei területet a laoszi és vietnámi Annamite-hegységben, illetve Borneóban. Bár a szakértők régóta tudták, hogy az erdőirtás és a vadászat is komolyan veszélyezteti az élővilágot, eddig nem vetették össze a két faktor hatásait.
Andrew Tilker, a csapat tagja szerint kivételes lehetőségük volt a komplex folyamatok vizsgálatára, illetve a két tényező összehasonlítására. A borneói ökoszisztéma és az Annamite-hegység sokban hasonlítanak egymásra, igaz, előbbi helyen a fakivágás, utóbbi régióban pedig a vadászat a jellemző átalakító faktor. A vadászat csapdák, dróthurkok segítségével, fajra, egyedre való tekintet nélkül, vagyis nem a klasszikus elképzelés szerinti módszerrel (kiválasztott állat lelövése) zajlik. A kutatók a két élővilág állapotát összevetve állapították meg, hogy a szinte járványszerű mértékben terjedő csapdázó vadászat Délkelet-Ázsiában az élőhelyvesztésnél is súlyosabb következményekkel jár.
Reményre ad okot, hogy még a másodlagos, degradált erdőkben is viszonylag jó körülményekre talál az élővilág, amennyiben a vadászat nyomása nem súlyosbítja a helyzetet. A kutatók ezáltal azt is javasolják, hogy az élőhelyvédelmi programokba ezeket, a már nem eredeti őserdei állapotban lévő erdőket is érdemes bevonni.
Az eredmények azt mutatják, hogy a környezet megmentése önmagában nem elegendő, az illegális vadászatot is vissza kell szorítani az állatfajok érdekében.