Hatalmas területen tiltják be a pusztító hálókat
Az Egyesült Államoktól nyugatra mintegy 362 ezer négyzetkilométernyi tenger válik védetté a fenékhálós halászattól.
A Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) olyan végleges rendeletet adott ki, amellyel több mint 362 ezer négyzetkilométernyi tengerfeneket óvnak meg a pusztító fenékhálós halászattól. Ezzel korallokat, zátonyokat, víz alatti kanyonokat és egyéb kulcsfontosságú élőhelyeket védhetnek meg.
A nonprofit Oceana éveket töltött azzal, hogy felhívja a döntéshozók figyelmét a fenékhálók veszélyeire. 2018 áprilisában aztán döntés született a Kalifornia, Oregon és Washington partjainál fekvő védett terület kialakításáról, ennek méretét a mostani rendelettel majdnem megkétszerezik. Amikor a szabály 2020. január 1-én életbe lép, a nyugat-amerikai partok menti tengerfenék 90 százaléka lesz védett.
A fenékhálóval történő halászat a tengerfenékhez közeli élővilágot fenyegető, egyik legnagyobb veszély. A módszer lényege, hogy nehezékekkel ellátott hálókat vontatnak végig a tengerfenéken, ez pedig percek alatt tönkreteszi azt, aminek kialakulásához évezredekre volt szükség. A hálók teljesen elpusztítják a mélytengeri fajoknak (például a garnélaráknak) otthont nyújtó hideg vízi korallzátonyokat, és gyakorlatilag ökológiai sivataggá változtatják az aljzatot.
Az óceán egészsége szempontjából kulcsfontosságú a tengerfenék megfelelő állapota. A szakértők bíznak benne, hogy az új döntéssel nemcsak a természetet óvhatják meg, hanem a populációk megőrzésével hosszú távon a halászoknak is kedvezhetnek.
A jaguárpopuláció csökkenésének okai
Egy újonnan elkészült kutatás szerint a klímaváltozás hatásait egyelőre jól viselnék a jaguárok, ám az ugyanezen okból megfogyatkozó zsákmányállataik nélkül ők is a vesztesek közé kerülnek.
Hangyák, melyek bioásványból növesztenek páncélt
A hangyafaj egyéb szempontból, például mezőgazdasági tevékenysége miatt is érdekes.
Jellegzetesen ívelt híd Skóciában
E 276 méter hosszú, jellegzetesen ívelt híd Skócia északnyugati, öblökkel szabdalt részén 1984 óta köt össze két települést (Kylesku és Kylestrome).
Így hódították meg a mókusok a világot
A tudomány közel 300 mókusfélét ismer, az állatok a bolygó minden szárazföldi környezetében fellelhetőek a trópusoktól a fagyos térségekig. Vajon hogyan lettek ilyen sikeresek a rágcsálók?
Egy kankalinfaj nem bírja a klímaváltozás tempóját
A bókoló kankalin fennoskandináv alfaját (Primula nutans ssp. finmarchia) vizsgálta egy svéd-finn kutatócsoport a Helsinki Egyetem vezetésével.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
