Kardcsőrű töcs után járva Kazahsztánban
A 2019-es kazahsztáni madarászat egyik nem titkolt célja, a kardcsőrű töcs (Ibidorhyncha struthersii) megfigyelése volt.
A repülőgépen arról beszéltünk, hogy addig maradunk, amíg nem látjuk meg, ám szerencsénk volt, mert ennek a ritka madárnak a fellelése madarász túránk második napján történt. A Kirgiz határ közelében a Nagy-Almati-tónál terepszínű ruhában határőrök vagy talán természetvédelmi őrök álltak egy nagy beton építmény mellett, majd kérdezték, hogy mi járatban járunk. Figyelmünket felhívták, hogy a folyópartra már ne menjünk le. A hatalmas hegyek felé kapaszkodó gyalogúton indultunk el, rálátva a nagy kövekkel és iszapos parttal szaladó patakra. A lenti torkolati szakasz sekélyebb, lassú folyású volt, a teleszkóp lencséjében innen fentről az útról tűnt fel madarunk egy példánya, nagy volt az öröm a megpillantásakor.
A kardcsőrű töcs a partimadarak (Charadriiformes) rendjébe tartozik. Közép-Ázsia déli részén, valamint a Himalája köves folyóinak mentén él, jellemzően 1700-4400 méteres tengerszint feletti magasságban. Olyan élőhelyet választ, ahol minimális vegetáció, enyhe lejtők vannak lassú vízáramlással. Fészkét ezen az élőhelyen félszigeteken, szigeteken és folyópartján készíti, melyet apró kavicsokkal rak tele, ezekkel béleli. Április végétől, május elejétől kotlik mind a két szülő. Táplálkozása is roppant érdekes, a hajlott csőrével a kavicsok, kövek és patakágyak szegélyét szondázza végig, és kis halakat, vízi gerincteleneket, lárvákat, tegzeseket, kérészeket azok lárváit vagy akár kis halakat is fogyaszt.
A 38-41 centiméteres madárnak rövid lába van és érdekessége, hogy nincs hátsó lábujja, így három lábujjon áll. Az angol neve ibiszill, amely hajlott csőrére és röptére utal, a lekerekített szárnyai és előrenyújtott nyaka „ibiszszerű”. A tojó nagyobb, mint a hím, tömege 270-320 g között van. Tollazatának nagy része szürke, így roppant jól beleolvad környezetébe, mi is igen nehezen vettük észre a nagy távolságból.
A fajt Dr. Struthers tiszteletére nevezték el, aki a Himalájában először gyűjtötte, így latin elnevezése innen ered. A kardcsőrű töcs világállománya ismeretlen, illetve becslésen alapszik, hiszen ötmillió négyzetkilométeren található, ezek között számtalan olyan hely van, ahol ember egyáltalán nem fordul meg. Az egyik felvételt Bruckner Attila barátom készítette. A dolog pikantériája, hogy csak rá félévre derült ki, hogy közelemben élő madarásszal nagyjából ugyanabban az időben jártunk Kazahsztánban, sőt a kardcsőrű töcsöt ugyanazon az élőhelyen láttuk, nincs kizárva, hogy ugyanazt a példányt.
Tömeges fecskepusztulást okozott a hideg idő
A fecskék felhalmozott energiatartalékai hamar elfogynak.
Csak szerencsével pillanthatjuk meg félénk madarunkat
A kerti rozsdafarkú vonulása szeptember közepétől október közepéig elég intenzív.
Kulturális hagyományok vezérlik a fészeképítést
A csoportokban fészkelő szövőverebek egyes kis csoportjai sajátságos fészeképítő stílust alakítanak ki.
A helyi klímától függ a kikelő teknősök mérete
A veszélyeztetett tengeri teknősök embriói tojásban zajló fejlődésük során számos környezeti, időjárási tényezőre reagálnak.
Ritka rákfaj él hegyi patakjainkban
A patakok kiszáradása és szennyezettsége miatt a faj egyedszáma csökkenést mutat.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
