Virágzik a világ legnagyobb bűzvirága
A bűzvirág, vagy más néven raflézia a délkelet-ázsiai erdőségekben honos, és most rekord méretű virágot hozott egyik faja.
A Rafflesia tuan-mudae fajba tartozó bűzvirágot indonéz természetvédők pillantották meg, és a mérések alapján a virág 111 cm átmérőjű, így az előző, 2017-ben talált rekordernél (107 cm) is nagyobb, számolt be róla a Phys.org tudományos hírportál.
Ade Putra, a szumátrai Agam Természetvédelmi Szervezet munkatársa elmondta, hogy ez a valaha dokumentált legnagyobb virág e fajban, s hozzátette, a Szumátra nyugati részén, a Maninjau Természetvédelmi Területen kinyílt növény csupán egy héten át virít, azután elhervad és elrothad. A mostani rekorder ugyanazon gazdanövényből hajtott ki, mint az ezt megelőző példány, a The Jakarta Post információi szerint. Korábban egy Fülöp-szigeteki raflézia volt a legnagyobb, 100 centis átmérővel.
Dr. Agus Susatya a BKSDA (Nyugat-Szumátra Természeti Erőforrások Védelmi Központja) szakembere karácsony óta figyelte az egyre duzzadó bimbót, mely végül január elsejére nyílt ki teljesen. A virághoz őrt is rendeltek, továbbá a parkban számos tábla figyelmeztet a növény törvényben védett voltára. A környéken mindössze 13 helyszínt ismernek, ahol előfordul a bűzvirág.
A raflézia a nevét a brit gyarmati időkben itt élt, Szingapúrt megalapító Sir Stamford Raffles után kapta, aki első európaiként pillantott rá e különleges növényre, 1818-ban. A növénynemzetségbe legalább 20 fajt sorolnak jelenleg, de a szám valószínűleg még bővülni fog. Igen ritkán lehet vele találkozni, ennek oka, a valós ritkaságán túl, az is, hogy parazita életmódú, se gyökere, se levele nincsen, így csak a virágzásakor lehet könnyen azonosítani. Mindössze egyetlen futónövény, a szőlőfélékhez tartozó Tetrastigma egyes fajain képes élősködni, így a gazdanövény jelenlététől függ a sorsa. A bimbójának kb. 9 hónapra van szüksége a teljes kifejlődéshez, és a virág maximum 7 napon át nyílik.
A magyar bűzvirág név a virág jellegzetes rothadó hús szagára utal, a növény beporzói ugyanis döglegyek, s ezeket téveszti meg a döglégy számára vonzó „illatával”.
A növényről Jókai Mór is említést tesz az Egész az északi pólusig című könyvében: „Az óriási rafflesia, félig gomba, félig virág, melynek átmérője nagyobb egy emberi lépésnél, levelet sem küldve előre, pattan ki a földből.”
Kiderült, miként csapódik össze a Vénusz légycsapója
Már Darwint is foglalkoztatta a kérdés: miként képes villámgyorsan rázáródni a belsejében járó rovarra a Vénusz légycsapója?
Már lehet szavazni az év madarára
A közönség ezúttal három bagolyfaj közül választhatja ki a kedvencét.
Új majomfajt fedeztek fel a kongói esőerdőkben
A faj a kolobuszmajmok közé tartozik, genetikája pedig igen érdekes.
Nem mindegy a rákosi viperának, hogy milyen növényzet veszi körül
Több éven keresztül vizsgálták a rákosi viperákat az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai, így sikerült megállapítaniuk, milyen növényzet biztosít megfelelő élőhelyet számukra.
Mennyi idő kell, hogy helyrejöjjön egy erdő?
Ebben a videóban az erdők és gyepek ökológiai szerepéről beszélünk, különös tekintettel a vegetáció klímára gyakorolt hatására. Szó esik arról is, hogyan befolyásolják az adventív, különösen az inváziós növényfajok az őshonos élővilágot és a mikroklímát, valamint milyen összefüggések figyelhetők meg a természetes ökoszisztémák működésében.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
