Ha viszket, vakard meg! De mivel?
Már egyre több állatról, főként főemlősről és énekesmadárról derült ki, hogy aktív eszközhasználók, most először sikerült tengeri madarak esetében is bizonyítani.
A lunda az északi sarkvidék közelében élő tengeri madár, amelynek csőréről nemrég állapították meg, hogy hőszabályzó funkciója van, most egy angol-izlandi kutatócsoport e madarak eszközhasználatára talált bizonyítékot. A nagy csőr sok mindenre alkalmas, azonban vannak feladatok, melyekre nem egészen felel meg.
Sokan úgy vélték, hogy a tengeri madarak a viszonylag kicsiny agyméretük miatt egyszerűen nem lehetnek képesek eszközhasználatra, azonban a mostani kutatást jegyző csoport egyik tagja már évekkel ezelőtt látott egy lundát, amelyik egy földről felkapott bottal vakarta meg a saját hátát. Mivel ekkor épp nem volt kamera a kutatónál, így semmi bizonyítékot nem tudott a látottak mellé állítani, viszont alapot adott az élmény ahhoz, hogy konkrét kutatásba kezdjenek. Az eredményeikről a PNAS tudományos folyóirat számolt be.
A kutatók a lundák egy walesi élőhelyén személyes, távcsöves megfigyeléseket végeztek, Izlandon pedig mozgásérzékelős kameracsapdákkal szerelték fel a költőtelepet a fészekrakás és látogatás megfigyelésére. Ez utóbbi helyen a mozgást követően 10 másodperces videókat készítettek az automata kamerák.
Az első vakarózást a walesi költőtelep közelében, a vízen ülő madárnál látták 2014. júniusában, ekkor a madár egy korábban felvett bottal a háta közepét vakarta kb. 5 másodpercen át, majd a madár felreppent és magával vitte a botot is. Az izlandi költőtelepen a kameracsapda 2018. júliusban rögzítette is a bottal vakarózás eseményét, a madár a földről felvett bottal a mellét vakarászta meg. A botot később még egy napon át látni lehetett, majd vagy a szél, vagy a madár elvitte a kamera látómezőjén kívülre. A kameracsapda számos, a fészekhez anyaggyűjtés során felemelt és odébb vitt botról is készített felvételt, így összehasonlíthatóak voltak a vakarózás és a fészeképítés mozzanatai.
Vadállatok körében hasonló bottal vakarózásra eddig csak főemlősök, elefántok esetében volt példa, madaraknál sosem. A tengeri madaraknál bármiféle eszközhasználatra tengeri madaraknál szintén ez az első bizonyított eset.
A fészekhez a lunda puhább anyagokat szed össze a földről, így pl. tollakat, fűszálakat, s gyorsan besiet velük a fészeküregbe, ezekről az akciókról számos felvétel is készült. A botot biztosan nem a fészekhez akarta felhasználni, és nem véletlenül kezdett vele vakarózni, s egyáltalán nem ment vele a fészeküreg irányába. A walesi élőhelyen a vízben ülő madaraknál gyakran figyelték meg, hogy csoportosan tisztálkodnak, összegyűlve, egy ilyen alkalom során vette fel a lunda a mellette lévő botot, tehát itt eleve kizárható volt, hogy fészekanyagot gyűjtött volna, valószínű vagy ő, vagy egy másik madár hozhatta a szárazföldről magával, talán pont a tisztálkodást segítő céllal.
A mostanit megelőzően vadon élő madaraknál csak azt figyelték meg, hogy élelemszerzéshez használ fadarabot, a lunda esetében viszont semmi köze nem lehetett ehhez, hiszen víz alá bukva halakat fognak. Ezeken a mostani megfigyeléseken kívül csak fogságban tartott papagájok esetében láttak bottal való vakarózást, bár ez elvileg vadon élőknél is előfordulhat, sose sikerült még megfigyelni.
Az izlandi élőhelyen 2018 nyarán különösen gyakori volt a tengeri madarakra specializálódott kullancsfaj, így könnyen lehet, hogy egy ilyen élősködő okozta viszketést igyekezett a lunda legyőzni a faággal, vagy épp így igyekezett megszabadulni a kullancstól. Talán a vékonyka bot erre alkalmasabb lehet, mint a nagy méretű csőr, ennek ellenőrzése azonban a jövő madármegfigyelőire marad majd. Rendszeres, hosszú távú megfigyelésekkel kideríthető, hogy van-e összefüggés a paraziták gyakorisága és a bottal vakarózás közt. Nem lesz könnyű a feladat, hisz kevés időt töltenek a szárazföldön e madarak, s a legtöbb esetben igen nehezen megközelíthető helyeken is fészkelnek.
Nagyon valószínű az is, hogy jelentősen alábecsültük a kis agyú tengeri madarak kognitív képességeit, a két egymástól igen távol élő kolónia esetében látott azonos eszközhasználat alapján találékonyabbak e madarak, mint véltük. Ezt erősíti, hogy hasonló viselkedést eddig csak a különösen éles eszűnek tartott papagájok produkáltak a lundán kívül.
Forrás: Égen – Földön – Föld alatt