Eddig ismeretlen Magellán-pingvin kolóniát fedeztek fel
Argentin kutatók az országhoz tartozó egyik szigeten bukkantak a kolónia nyomára.
A Magellán-pingvin (Spheniscus magellanicus) dél-amerikai elterjedésű, közepes termetű pingvinfaj, nevét az 1519-ben a fajt először megpillantó felfedező, Ferdinand Magellan után kapta.76 centi magasra, és 6,5 kilósra is megnőhet, tollazata nagyon sűrű, ennek köszönheti remek szigetelő tulajdonságát. A mérsékelten fenyegetett státusú madárnak jelenleg 1,1-1,6 millió szaporodó párja él, de az állomány folyamatosan csökken. A fajt fenyegető tényezők: olajszennyezés, klímaváltozás, zsákmányállataik túlhalászása, halászhálókba gabalyodás, tojásainak begyűjtése, illetve a szabályozatlan ökoturizmus.
A WCS (Wildlife Conservation Society – Vadvédelmi Társaság), az argentin CADIC-CONICET (Déli Tudományos Kutatóközpont), az Argenti Nemzeti Parkok igazgatóságával közösen egy távoli szigeten bukkant a kolóniára. A telep felfedezéséről a Pingvinek világnapján, január 20-án számolt be a WCS.
Dr. Andrea Raya Rey, a CADIC-CONICET kutatója, a WCS tagja elmondta, hogy igen izgalmas volt a terület felfedezése. „Minél több kolóniát ismerünk, annál többet tehetünk a faj védelmében is.”
A kolóniára a kontinens déli csücskénél, Tűzföld közelében lévő Isla de los Estados szigete keleti részén egy másik pingvinfaj (aranytollú, vagy más néven sziklaugró pingvin) állományfelmérése során bukkantak rá. „A másik faj állományát távirányítású kamerákkal figyeltük már két éve, majd egy eddig bejáratlan területen tett látogatásunk során vettük észre a magellán-pingvinek igencsak árulkodó, fűcsomók közé mélyített fészkeit” – magyarázta Dr. Raya Rey.
Az itt fészkelők száma ugyan egyelőre ismeretlen, csupán becslést végeztek a látott madarak száma alapján, de a terület felmérése megtörtént, az itt lévő madarak némelyikétől vért is vettek, hogy megvizsgálják, milyen egészségi állapotban vannak, s mivel táplálkoznak pontosan.
Eddig a faj több mint 50 kolóniájáról tudtak a kutatók, ehhez a most felfedezett hozzáadódik. A faj legnagyobb költőtelepe a Punta Tombo Tartományi Rezervátumban jó 50 éve védettséget is élvez, többek között a WCS munkájának is köszönhetően.
Ez a világ egyetlen, napenergiával működő gerinces állata
A szalamandrák számos fantasztikus tulajdonsággal rendelkeznek, azonban mind közül egy észak-amerikai faj a legkülönösebb: algákkal él szimbiózisban.
Ritka növényfaj nő Nagyvázsony határában
A tojásdad csetkáka egy sor nemzetközi természetvédelmi egyezményben szerepel.
Ausztrália legrejtettebb életmódú madarát keresték
Az éjjeli földipapagáj (Pezoporus occidentalis) a déli kontinens egyik legritkább madara, amelynek egy új állományát fedezték fel őslakos vadőrök.
A madárinfluenza végzetes lehet a tolvajokra
Egyes tengeri madarak mások eleségét igyekeznek megszerezni, ez pedig a madárinfluenza miatt végzetes is lehet számukra.
Ismét a lakosság segítségét kérik a szakértők
2024-ben is megrendezik az Európai Madármegfigyelő Napokat.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
