Óceáni őrjárat – albatroszok segítenek felderíteni az illegális halászatot

Az illegális halászat nemcsak gazdasági, hanem természetvédelmi probléma is, amelynek megoldásában most az albatroszok is közreműködnek.

Ha egy halászhajó szeretné eltitkolni, hogy hol és mennyi ideig tartózkodik, akkor kikapcsolja a helyzetjelzőjét – ez ugyan az egyes országok kizárólagos gazdasági övezeteiben illegális, ám célravezető, ha titokban szeretnék tartani a halászzsákmányt, és az Indiai-óceánon a hajók jelentős hányada él is e módszerrel. Van ugyan műholdas követési lehetőség, ám ez egyrészt igen költséges, másrészt a kisebb hajók könnyen kicsusszannak a felügyelet alól. Épp ezért egy francia, angol és új-zélandi kutatókból álló csoport egészen újszerű ötlettel állt elő, az akciójuk az Óceáni őrjárat (Ocean Sentinel) nevet kapta, számolt be róla a New Scientist.
169 vándoralbatroszt (Diomedea exulans) és Amszterdam-szigeti albatroszt (Diomedea amsterdamensis) szereltek fel miniatűr radarjel-érzékelőkkel, mivel e madarak hatalmas távolságokat repülnek a tenger felett, és kimondottan vonzódnak a halászhajókhoz az esetleges potya eleség miatt. A halászhajók mind biztonsági, mind halászati célra használnak radarokat, s a madarakra szerelt, e célra kifejlesztett érzékelők e radarjeleket már 30 km távolságból veszik. Amikor a madár egy radart használó hajó 30 kilométeres közelségébe ér és az érzékelő fogja a hajó radarjelét, az adott madár a hajó pozíciójáról egy rövid üzenetet küld.
A madarak kétféle eszközt viseltek, egyik 5,5 a másik 6,6 dekás volt, az érzékelőn és rádión túl egy újratölthető akkumulátort és egy kis napelemet (a töltéshez) is magában foglalt. A 6,5-13 kilogrammos madaraknak ez a kis teher nem jelent problémát, és a 169 felszerelt madár számtalan, helyzetjelző nélkül hajózó járművet fülelt le sikeresen. Az Indiai-óceán körüli országok kizárólagos gazdasági övezeteiben 25,8 százalék, a nemzetközi vizeken (ahol nem kötelező a jeladót bekapcsolni, de a halászati tevékenységet kötelező bejelenteni) a hajók 36,9 százaléka közlekedett jeladó nélkül, s a tapasztalatok szerint ez igen sok esetben az illegális halászat jele.
A madarak 2018 december és 2019 júniusa között 353 illegális halászhajót füleltek le, a kutatók a sikeres akcióról az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában, PNAS-ben számoltak be. Kiderült az adatelemzésekből, hogy a madaraknak csak egy része került kellően közel az adott térségben járó hajókhoz, és az is világossá vált, hogy a tapasztaltabb, idősebb madarak mertek közelebb repülni. A két madárfaj közt is volt különbség, a vándoralbatroszok voltak a bátrabbak, ők a felfedezett halászhajókra rendszeresen le is szálltak. Egyértelműen kiderült, hogy a madarak különbséget tesznek a hajótípusok közt is, míg egy-egy, útjukat keresztező szállítóhajót csak maximum 1-2 órán át követi az albatrosz, a halászhajókat hosszú ideig, sok-sok órán át.
Henri Weimerskirch, a francia CNRS kutatóközpont munkatársa elmondta, hogy az akció sikeréből kiderült, hogy mennyire olcsó és jól működő megfigyelési rendszert lehet kialakítani, ami kiválóan kiegészíti a műholdas megfigyeléseket. Mivel valós idejű adatokat közvetítenek a madarak, a segítségüket a haditengerészet is igénybe veheti az illegális halászhajók elleni akciókhoz.
A madarak biztonságát is figyelembe kell venni ahhoz, hogy egy ilyen rendszert üzemeltetni lehessen, s ehhez a két madárfaj merészsége közti különbség remek információt is nyújt. Az albatroszok nagy segítséget adhatnak a jövőben a más tengeri állatfajok védelmét jelentő intézkedésekhez.