A pusztai hantmadár
Kazahsztánban május második felében már fülledt meleg volt az idő. Kanshengel környékén a Tau-Kum sivatagban, a bokrokon a nagy hőségben agámák hűtötték magukat, a minimálisan lengedező szélben.
Nekünk nagy kihívás volt, hogy milyen madarakat láthatunk – hazánktól igen távol. A sivatag nem kényezteti el a madarászokat, olyan mint a távoli észak egyen fenyvesei, sokat kell egy-egy madárért járkálni. Egyszer csak felbukkant a közelünkben egy pusztai hantmadár (Oenanthe isabellina). Magyarországon én még nem láttam, azonban három adata is van róla, a legelső 2000 májusában Csongrád megyei megfigyelésről tanúskodik. Egyszer láttam eddig a kazahsztáni megfigyelést megelőzően, mégpedig Északkelet-Görögországban. Nevéből adódóan a kopár, nyílt élőhelyek madara. Szereti a füves sztyeppeket, a sivatagok köves-füves átmeneti zónáit, a száraz síkságokat és füves lejtőket.
Hazákban a hantmadár (Oenanthe oenanthe) viszonylag gyakori madárfaj, tőle való elkülönítése nem egyszerű faladat, a legjobb bélyeg, hogy a pusztai hantmadár egy hosszabb lábú peckesebb tartású madár, a csőre hosszú és erős valamint feltűnő a világos szemöldöksávja is. A legnagyobb testű hantmadárfaj a Nyugat-Palearktiszban. Érdekes a talajon a táplálkozása, mindig meg-meg iramodva keresgél, közte szüneteket tartva, ilyenkor peckesen kihúzza magát. Zsákmányát olykor kimagasló pontról lesi, miután elkapja, még a talajon elfogyasztja.
Jellemző rá, hogy táplálkozás közben idegesen mozgatja a szárnyát, farktollát. Hangyákkal, rovarokkal, gerinctelenekkel táplálkozik. 5-6 tojást rak, kizárólag a tojó kotlik, fészkét talajmélyedésbe, olykor rágcsálók által készített üregbe építi. Fészke fűszálakból épül, ezt tollal béleli, tojásai hófehérek. Viszonylag széles az elterjedési területe, stabil a költőállománnyal, így nem tartozik a veszélyeztetett madárfajok közé. Vonuló madárfaj a telet Közép- Kelet-Afrikában valamint a Közép-Kelettől Indiáig terjedő területen tölti.
Nagy élmény volt kazahsztáni megfigyelése, hiszen a görögországi madár élménye már megfakult volt. Hazánkban védett faj, eszmei értéke 25 000 forint.
A legtöbb hal hidegebb vízbe költözik
Egy új kutatásból kiderült, hogy az óceánok halai a klímaváltozásra adott válaszként közelebb költöznek a hidegebb, sarkvidéki, illetve mélyebb vizekhez.
Fotózzunk természetkárosítás nélkül!
Örvendetes módon a természetfotózás mára sokak hobbija lett, ám ezzel a problémák is megszaporodtak.
Biztonságos szex a világ legveszélyesebb pókjával
A Sydney-tölcsérhálóspókot tartják a világ legveszélyesebb pókfajának, a faj párzási rítusát most sikerült először részleteiben megfigyelni.
Az ormányosbogárfélék is lehetnek beporzók
Az ormányosbogárfélékre általában csak kártevőként gondolunk, egy új kutatás azonban jótékony szerepükre is rámutat.
Egyszerű tollruhás rovarvadász
A nagyobb városi parkokban, kertes házak között április második felétől gyakran hallani a szürke légykapók (Muscicapa striata) kapcsolattartó „cit-cit” hangját. Érdemes a lombkorona felső részében megkeresni a hang gazdáját.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
