Mitől lehet rózsaszín egy rája?

Kristian Laine búvárfotós nemrégiben a Nagy Korallzátony legdélebbi szigete közelében fotózott, amikor egy élénk rózsaszínű zátonylakó ördögrája (Mobula alfredi) úszott el mellette, először azt hitte, a fényképezőgépe hibásodott meg, számolt be róla a nationalgeographic.com.

View this post on Instagram

Its pink manta kind of monday today. The only pink manta in the whole world can be found cruising the shallow waters around lady elliot from time to time, around 8 times in 8 years i think is more like the odds 😉 . . . . . #thisisqueensland #seeaustralia #southerngreatbarrierreef #nikonaustralia #gbrmarinepark #australiangeographic #ladyelliotislandecoresort #underwaterphotography #ocean #oceanvision #discoverocean #ausgeo #qldparks #aquatech_imagingsolutions #madeofocean #freedive #natgeowild #natgeoyourshot #natgeoau #aussiephotos #ig_australia__ #natgeo #ourblueplanet #padi #australia_shotz #abcaustralia #oceanconservancy #underwater_is_life #snorkel.around.the.world #naturephotographer

A post shared by Kristian (@kristianlainephotography) on Feb 9, 2020 at 10:07pm PST

„Elképzelésem sem volt arról, hogy léteznek rózsaszínű ráják, egészen zavarba jöttem, azt hittem, elromlott a kamerám vakuja, vagy valami hasonló történt” – mesélte Laine, akinek az Instagramon a múlt héten posztolt felvételei rendkívül gyorsan népszerűvé váltak. Később kiderült, hogy egy olyan 3,3 méteres hím ördögrájával hozta össze a sorsa, amelyet már ismernek, s a Rózsaszín párduc filmek főszereplője után Clouseau felügyelőnek neveztek el. A hal, amely a Lady Elliot-sziget környezetében él, az egyetlen ismert rózsaszínű ördögrájája a világon.

Először 2015-ben pillantották meg Clouseau felügyelőt, s azóta alig tízszer került szem elé. „Nagyon szerencsés vagyok” – mondta Laine, aki hét másik hím rája társaságában örökítette meg a rózsaszínű halat, a csoport egy nőstényért versengett. Az ausztrál rájakutató program, a Project Manta szakemberei, akik a rózsaszínű példányt tanulmányozzák, igazolták, hogy az állat színe valódi. Eleinte azt hitték, egy bőrfertőzés miatt lett rózsaszín, vagy esetleg az étrendje miatt, ahogy a rózsás flamingók is. Azonban 2016-ban a program egyik kutatója, Amelia Armstrong bőrmintát tudott venni az állattól, s ennek elemzésével mindkét elképzelést kizárták. Asia Haines, a projekt kutatója elmondta, hogy a jelenlegi elméletük az, hogy genetikai mutáció eredménye a rózsaszín bőr, s a pigment-termelésében keresendő az oka.

A rája nemcsak elképesztően jól néz ki, hanem a tudományhoz is hozzájárul, tette hozzá Haines. „A génmutációja megértésével a ráják színeinek kialakulásáról is ismereteket szerzünk.”

Solomon David, a lousianai Nicholls State Egyetem vízi ökológusa úgy véli, az eritrizmusnak (vörös szín túltengése) nevezett genetikai mutációról lehet szó, amelynek hatására egyes állatok külseje vöröses vagy rózsaszínes lesz. A másik két, jobban ismert, pigmenteket érintő génelváltozás a melanizmus (fekete) vagy az albinizmus (fehér). „Miután láttam már néhány érdekes színváltozatot eredményező génmutációt halakban, annyira nem meglepő, hogy létezik rózsaszín rája, de ettől függetlenül is izgalmas látvány” – jelzett vissza e-mailben a kutató. Guy Stevens, a brit központú Manta Trust (Manta Alapítvány) egyik alapítója és elnöke is úgy véli, hogy eritrizmus állhat a különleges színárnyalat hátterében.
A zátonylakó ördögráják általában háromféle színváltozatban fordulhatnak elő: tiszta fehér, tiszta fekete, vagy fekete-fehér. Az utóbbi a leggyakoribb, ez esetben a hal hátoldala fekete, hasi oldala fehér, ez a ragadozók, például a cápák elleni védelem része. Ha alulról látjuk a rája fehér hasát, az beleolvad a víz fenti, világos hátterébe, míg ha felülről nézünk le a fekete hátára, az a mély víz sötétjébe olvad bele. Stevens azonban úgy véli, a speciális szín nem nehezíti meg a rája túlélését, vagy a ragadozók elleni védekezését, mivel egy kifejlett rája akár egy tonnásra is megnőhet. „Már a születésükkor is nagyok, s meglehetősen gyorsan növekednek, ezért csupán a legnagyobb tengeri ragadozók jelentenek veszélyt rájuk nézve. A természet mindig okoz meglepetéseket” – teszi hozzá Stevens.