Költőláda segíti a baglyok életét Veszprém megyében
A lakott településen élő baglyok költését műfészkek vagy költőládák kihelyezésével segíthetik az emberek és az önkormányzatok.
2020. február első felében Veszprém megye egyik településén is kihelyeztek egy oszlopládát a gyöngybaglyok (Tyto alba) részére. Még a kilencvenes évek elején járt barátom Angliában, ahol szinte pár száz méterenként követték egymást az ilyen oszlopokra kihelyezett zárt ládák, egyikben vörös vércse a másikban gyöngybagoly költött – mesélte nekem annak idején.
A mi ládánk falu egy üresen álló telkére került. A környék mozaikos volta miatt jó táplálkozó területeket kínál a baglyoknak. Korábban a gyöngybagoly a templomtornyok lakója volt, oda ember ritkán ment fel, a harangozást akkoriban kézzel történt. Ma már ez megszűnt, a tornyokban elektronikai szerkezetek vannak, olykor még átjátszó adók is. Kizárták egyik kedvelt élőhelyéről a gyöngybaglyot.
A Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park támogatásával történt meg a költőládák kihelyezése. A környék templomaiban kihelyezett költőládákban, 2019-ben több helyen tapasztaltam másodköltést és volt pár újonnan elfoglalt láda is. A bagolyvédelem egy másik alternatívája kezd kirajzolódni az oszlopláda kihelyezésével.
E fokozottan védett, veszélyeztetett faj kifejezetten éjszakai életmódú madár, rejtekhelyét csak a sötétség beállta után hagyja el. Nesztelen szárnyalással repül ki a torony zsalugáterei között. Párzási időszakban az „akasztott ember hörgésére” emlékeztető hangot hallat a templomtoronyból az éjszaka leple alatt. A maga nemében furcsa hangja miatt régen félelemmel és borzongással gondoltak a torony titokzatos lakójára. Nem beszélve arról, hogy reptében árnyként tűnik el az éjszakában. Manapság szerencsére kiveszőben vannak a gyöngybagoly körüli babonák, amely köszönhető a népszerűsítő kiadványoknak is.
A madár elnevezése a tollazatán látható finom gyöngyözött tollakból ered. Arca, amelyet szakkifejezéssel fátyolnak hívnak szív alakú, selymes szürkésfehér színű. Népi nevei a lángbagoly, fátyolos bagó, visító bagoly, az elnevezés tájegységenként változik. A tápláléka túlnyomó részt kisemlősökből áll, amelyeket kitűnő hallása alapján lokalizál. A rétek felett repülve a leghalkabb cincogást is meghallja. Prédáját egészben nyeli le. Tartós hótakaró esetén a verebeket tizedeli. Természetvédelmi értéke 100 000 Ft.
Így segíthetünk bajba jutott békáinkon
Országosan több ezer állaton segíthet a lakosság néhány egyszerű lépéssel.
Már zajlanak a túzokok párzási harcai
A dürgés során megfigyelhető látványos násztáncról videó is megtekinthető cikkünkben.
Bámulatos természetfotókat díjaztak
A fődíj nyertese több mint 1,5 millió forintos pénzjutalomban is részesült.
Átneveznék a világ egyik legritkább állatát
A szakértők szerint új nembe kellene sorolni a fajt.
Személyre szabott a hangyák és hernyók együttműködése
A világon jó néhány lepkefaj kötött kölcsönösen előnyös szövetséget egyes hangyákkal, amelyek a lepke hernyóit védelmezik vagy épp felnevelik.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
