Oposszumok a beporzói egy brazil növénynek

A beporzókról a rovarok, esetleg egyes madarak jutnak eszünkbe, nemrégiben azonban különös esetre derült fény.

A rendkívül különös brazil növény egy élősködő, a Scybalium fungiforme az ország atlanti partvidékén él, gyökérparazitaként más növények tápanyagait szívja el, s csupán virágzásakor válik láthatóvá. Virágai vöröses színű, gombára emlékeztető alakú kinövések a talajon, amelynek beporzója ismeretlen volt, azonban 27 évvel ezelőtt ökológusok úgy vélték, hogy az oposszum lehet az.
A különféle virágformák a beporzóikkal együtt fejlődtek évmilliókon át, így a virág alapján megjósolható, hogy milyen állat lehet a beporzója. Erre híres példa az a madagaszkári orchidea, amelyről Darwin megjósolta, hogy egy különösen hosszú nyelvű szender a beporzója – a szendert Darwin halála után 21 évvel fel is fedezték. Hasonló elv alapján vélték úgy a brazil élősködő növényéről, hogy oposszum, vagy esetleg más kisrágcsáló lehet a beporzásáért felelős. A virágzata a kisemlősök által beporzott ázsiai és ausztrál virágokra nagyon hasonlított, azonban a Scybalium fungiforme esetében a beporzót több mint 2,5 évtizeden át nem sikerült bizonyítani. Az oposszumok ügyes mancsa, szembefordítható hüvelykujja alkalmas arra, hogy a különös virágzatot szétnyissa, hogy a benne rejlő nektárhoz hozzáférjen az állat, ez pedig alkalmassá teszi őt a beporzásra is.

Egy brazil kutatócsoport azonban kis trükk segítségével végre sikeresen „fülön csípte” a beporzót, a tapasztaltakról pedig a Science adott hírt, a kutatás eredménye pedig az Ecology szakfolyóiratban jelent meg.
Néhány éve már élve fogó csapdában sikerült egy olyan oposszumot elcsípni, amelyiknek virágporos volt az orra, azonban nem volt ezzel bizonyítható, hogy át is viszi a virágport az egyik növényről a másikra. 2019-ben azonban új módszerrel indultak a beporzó keresésére, infravörösben (vagyis az éjszaka sötétjében) érzékelő videokamerákat helyeztek ki a virágok közelébe, s ezekkel rögzítették az oposszum tevékenységét. Négy egymást követő éjjelen is rögzítették a kamerák egy helyi oposszumfaj (Didelphis aurita) virágokat látogató és beporzó tevékenységét. Az állat 14 alkalommal kereste fel a növény különböző példányainak virágát, és a két egymás közeli virágot kb. 40 perces időközökkel, felváltva, rendszeresen látogatta meg.
A növény a nektárját éjjel termeli, de marad belőle nappalra is a virágzatában, így feltehetően nemcsak az éjjeli életmódú oposszum vesz részt a beporzásban, hanem más, nappali állatok is. A nappali időszakban egy kolibrifajt rendszeresen láttak a Scybalium fungiforme virágzatain. Rajta kívül méhek, darazsak voltak az igazán gyakori nappali látogatók, s ezek esetében észlelhető is volt, hogy pollen tapad a testükre, miközben a virágokban turkáltak. A fő beporzó azonban az oposszum, nagy mennyiségű virágport szállítva az orrán.
A kutatók a jövőben szeretnék pontosan meghatározni, hogy az oposszum mennyire is hatékony beporzó, szeretnék megmérni, hogy pontosan mennyi virágport is szállít, és mennyi magot hoznak az általa beporzott virágok.