András, Andor, Andrea2020. november 30., hétfő
Természet

Oposszumok a beporzói egy brazil növénynek

National Geographic Magyarország

A beporzókról a rovarok, esetleg egyes madarak jutnak eszünkbe, nemrégiben azonban különös esetre derült fény.

Forrás: Science

A rendkívül különös brazil növény egy élősködő, a Scybalium fungiforme az ország atlanti partvidékén él, gyökérparazitaként más növények tápanyagait szívja el, s csupán virágzásakor válik láthatóvá. Virágai vöröses színű, gombára emlékeztető alakú kinövések a talajon, amelynek beporzója ismeretlen volt, azonban 27 évvel ezelőtt ökológusok úgy vélték, hogy az oposszum lehet az.
A különféle virágformák a beporzóikkal együtt fejlődtek évmilliókon át, így a virág alapján megjósolható, hogy milyen állat lehet a beporzója. Erre híres példa az a madagaszkári orchidea, amelyről Darwin megjósolta, hogy egy különösen hosszú nyelvű szender a beporzója – a szendert Darwin halála után 21 évvel fel is fedezték. Hasonló elv alapján vélték úgy a brazil élősködő növényéről, hogy oposszum, vagy esetleg más kisrágcsáló lehet a beporzásáért felelős. A virágzata a kisemlősök által beporzott ázsiai és ausztrál virágokra nagyon hasonlított, azonban a Scybalium fungiforme  esetében a beporzót több mint 2,5 évtizeden át nem sikerült bizonyítani. Az oposszumok ügyes mancsa, szembefordítható hüvelykujja alkalmas arra, hogy a különös virágzatot szétnyissa, hogy a benne rejlő nektárhoz hozzáférjen az állat, ez pedig alkalmassá teszi őt a beporzásra is.

A gombára emlékeztető küllemű Scybalium fungiforme az illusztráció jobb oldalán
Forrás: Wikipedia

Egy brazil kutatócsoport azonban kis trükk segítségével végre sikeresen „fülön csípte” a beporzót, a tapasztaltakról pedig a Science adott hírt, a kutatás eredménye pedig az Ecology szakfolyóiratban jelent meg.

Néhány éve már élve fogó csapdában sikerült egy olyan oposszumot elcsípni, amelyiknek virágporos volt az orra, azonban nem volt ezzel bizonyítható, hogy át is viszi a virágport az egyik növényről a másikra. 2019-ben azonban új módszerrel indultak a beporzó keresésére, infravörösben (vagyis az éjszaka sötétjében) érzékelő videokamerákat helyeztek ki a virágok közelébe, s ezekkel rögzítették az oposszum tevékenységét. Négy egymást követő éjjelen is rögzítették a kamerák egy helyi oposszumfaj (Didelphis aurita) virágokat látogató és beporzó tevékenységét. Az állat 14 alkalommal kereste fel a növény különböző példányainak virágát, és a két egymás közeli virágot kb. 40 perces időközökkel, felváltva, rendszeresen látogatta meg.

A növény a nektárját éjjel termeli, de marad belőle nappalra is a virágzatában, így feltehetően nemcsak az éjjeli életmódú oposszum vesz részt a beporzásban, hanem más, nappali állatok is. A nappali időszakban egy kolibrifajt rendszeresen láttak a Scybalium fungiforme virágzatain. Rajta kívül méhek, darazsak voltak az igazán gyakori nappali látogatók, s ezek esetében észlelhető is volt, hogy pollen tapad a testükre, miközben a virágokban turkáltak. A fő beporzó azonban az oposszum, nagy mennyiségű virágport szállítva az orrán.

A kutatók a jövőben szeretnék pontosan meghatározni, hogy az oposszum mennyire is hatékony beporzó, szeretnék megmérni, hogy pontosan mennyi virágport is szállít, és mennyi magot hoznak az általa beporzott virágok.

Hozzászólások

A Hortobágyon téli szállásukra indultak a legelő állatok

A Hortobágyon téli szállásukra indultak a legelő állatok

Téli szállásukra indultak a legelő állatok 2020. november utolsó hétvégéjén a Hortobágyon - közölte a hírt Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. sajtóreferense az MTI-vel.

Visszatérnek a kék bálnák Déli-Georgia szigetéhez

Visszatérnek a kék bálnák Déli-Georgia szigetéhez

50 évvel a bálnavadászat megszüntetése után ismét kék bálnák járnak az antarktiszi sziget környezetében.

A jaguárpopuláció csökkenésének okai

A jaguárpopuláció csökkenésének okai

Egy újonnan elkészült kutatás szerint a klímaváltozás hatásait egyelőre jól viselnék a jaguárok, ám az ugyanezen okból megfogyatkozó zsákmányállataik nélkül ők is a vesztesek közé kerülnek.

Hangyák, melyek bioásványból növesztenek páncélt

Hangyák, melyek bioásványból növesztenek páncélt

A hangyafaj egyéb szempontból, például mezőgazdasági tevékenysége miatt is érdekes.

Jellegzetesen ívelt híd Skóciában

Jellegzetesen ívelt híd Skóciában

E 276 méter hosszú, jellegzetesen ívelt híd Skócia északnyugati, öblökkel szabdalt részén 1984 óta köt össze két települést (Kylesku és Kylestrome).

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket