Csodás barlangok az izlandi gleccserek mélyén
Izlandról nem túlzás azt állítani, hogy természeti látványosságaival az egyik legkülönlegesebb hely Európában.
Vulkánok formálta tájkép, megszilárdult lávamezők, forró gejzírek, fekete homokos partok, valamint szebbnél szebb vízesések találhatók a szigetországban. A tűz és jég országában a vastag jégpáncél alatt különleges képződmények rejlenek. Ezek a jégbarlangok.
Amikor az időjárás hidegre fordul az olvadt jég lassan hűlni kezd, majd ismét szilárd halmazállapotúra fagy, maga után hagyva a jégbarlangok csodás képződményét. A jégbarlangok formája és színe évről évre változik. Attól függően, hogy az olvadék mennyire volt tiszta, volt-e benne valamilyen hordalék, szikladarab, esetleg alga, aminek a jelenléte az akvamarin színt eredményezi, a barlangok szürkétől kezdve az égszínkéken, türkizen át egészen a feketéig nagyon változatos színeket ölthetnek. A barlangokat novembertől márciusig lehet látogatni, kivéve az egyetlen ember alkotta jégbarlangot a Langjökull gleccseren. Csupán a hideg időszakban annyira stabil a jég, hogy biztonságosan meg lehet közelíteni az üregeket. Fontos, hogy minden jégbarlangot csak szakképzett túravezetővel keressünk fel, ugyanis bármennyire is veszélytelennek tűnhet sisakban és szöges cipőben a jégen menni, helyismeret nélkül nem tudhatjuk, mi van alattunk, mennyire vastag a jég és hogy egyáltalán merre induljunk el a gleccseren. Izlandon több helyen találkozhatunk természetes jégbarlangokkal, mint például a Klofajökull, Skeiðarárjökull, Sólheimajökull, Svínafellsjökull, Kverkfjöll, és Breiðamerkurjökull gleccserekben, ám a legtöbb túrát a Vatnajökull gleccserbe szervezik, nem véletlenül. A ma UNESCO világörökség részét is képező Vatnajökull Nemzeti Park Európa legnagyobb egybefüggő jégsapkája, ahol a jégpáncél vastagsága néhol az 1 km-t is eléri. A terület számos jégbarlangot rejt, köztük a híres Crystal Cave-t is, amelyet nemcsak Izland, hanem a világ legszebb jégbarlangjai közt tartanak számon. A Crystal Cave barlang bejárata egy avatatlan szem számára nem tűnik fel, olyan, mintha csak a jég megtört volna a sík terepen. Az üregbe belépve azonban rögtön értelmet nyer a kristály elnevezés, hiszen ameddig a szem ellát, mindent átlátszó színű jég borít, amelybe a természet kék és szürke mintákat írt. Idegenvezetőnk arra a kérdésre, miért kék a jég elmondta, hogy ez a gleccserekre évszázadok alatt nehezedő nyomásnak köszönhető, ami kipréseli a levegőt a jégből. A rétegződés eredményeként a jégkristályok nagyobbá válnak és a kvarckristályokhoz hasonló kék színt vesznek fel. Amikor az üreg tetejét a nap megvilágítja, akkor jönnek elő a világoskék és türkiz színek, amelyek a szürke hamusávokkal együtt fantasztikus látványt nyújtanak. A Crystal Cave monumentális, magassága eléri az akár 5 métert és egészen hosszan be lehet sétálni a belsejébe. Szinte elképzelhetetlen, milyen hatalmas természeti erők munkálkodhatnak a felszínen és a mélyben egyaránt, amelyek ezek a lenyűgöző képződményt létrehozták. A jégbarlangok formája, színe és mérete folyamatosan változik, ahogy ezt a helyszínen mi is tapasztaltuk. A jeget egy pont után hó váltja fel, amelyből pár év leforgása alatt víz lesz és ez megfagyva tovább bővíti az izlandi jégbarlangokat. Kérdés, lesz-e erre vajon idő és ha igen meddig? Az előrejelzések szerint az izlandi gleccserek sorsa nem túl biztató. A 20. században a jégtakaró csaknem 10 százaléka teljesen eltűnt és csak 2000 óta az üres területek további 3 százalékkal növekedtek. Vajon a globális felmelegedés hatására, 200 éven belül valóban eltűnnek az izlandi gleccserek és velük együtt a jégbarlangok is, amelytől a klímatudósok tartanak? Vagy lesz megoldás arra, hogy a folyamat visszaforduljon és megmaradjanak ezek a különleges természeti csodák?
Írta és fényképezte: Szombati Orsolya – Traveladdict.hu
Évtizedek után egyesítették a kettévágott kiskunsági vizes élőhelyet
A Böddi-széket az 1950-es években egy csatornával vágták át.
Tengerparti növények terjednek a magyar utak mentén
Számos írás született arról, milyen hatással van az utak sózása a járművek karosszériájára, lábbelinkre vagy éppen házi kedvenceink mancsaira. Arról is sok tudományos cikk született, hogy a sózás miként befolyásolja a városi fákat, az út menti növényzetet. Ezúttal azt vizsgáljuk meg, hogy a téli csúszásmentesítés milyen változást idéz elő növényvilágunk összetételében.
Ezért aktívabbak az erdei állatok a tél kezdetével
Sokan azt hiszik, a vadak a hideg érkeztével megbújnak, pedig éppen ilyenkor lendülnek bele igazán.
Ilyen rovarokat ejtenek el macskáink
Egy kutatás azt mérte fel, milyen ízeltlábúakat fognak meg a házimacskák világszerte.
A dodóra emlékeztető, különös madárfajt fedeztek fel Amazóinában
Az állat szokatlanul közömbösen viselkedik az emberekkel szemben.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
