Drégely vára és a Kámor-hegy legendái

Felfedező utunk ezúttal a Börzsöny-hegység keleti vonulatának egyik kevésbé látogatott, ám méltán hírhedt hegyóriására, a 662 méter magas Kámorra vezetett.

Nagyorosziból a zöld sáv turistajelzést követve értük el történelmi emlékhelyünket a Drégely-várat.
Az ide látogatóknak nem árt felkészülni, hiszen a vár kizárólag gyalogosan közelíthető meg és a kezdetben lankásabb turistaút hamarosan sokkal meredekebb és kitartóan elnyúló kaptatóba megy át.



A félig leomlott kőfalak között, zegzugos, néhol sötétbe burkolózó lépcsőn botorkáltunk fel a vár belső udvarába. A 444 méter magas, magányos sziklacsúcson álló épületmaradványokból remek kilátás nyílik a Börzsöny-hegység környező hegycsúcsaira. A vár első írásos említése 1285-ből származik, ám jelentősége jóval később, a török hódoltság idején, a felvidéki bányavárosok védelmében játszott szerepében mutatkozott meg igazán. Végül az előrenyomuló török seregek jelentős túlerejével szemben a várvédők tehetetlennek bizonyultak és 1552-ben Szondi György várkapitánysága idején a vár elesett.

Utunkat innentől a Börzsöny titokzatos hegyóriása, a Kámor felé vettük. A sokak által látogatott turistautaktól némiképp kiesik ugyan, de félelmetes legendái, és a közelben megbúvó, ritkaságszámba menő sziklaüregek kellő vonzerőt jelentenek a különlegességek kedvelői számára. A Börzsöny-hegység vulkanikus kialakulású középhegység, amelyre nem jellemző a barlangképződés, mégis, néhány jelentősebb sziklaüreg itt is előfordul és ezek közül 5 ismertebb képződmény éppen a Kámor-hegyen található.
Lassan egy vonalba kerültünk a rókalyuk és a Hugó-villa technikásan megközelíthető sziklaüregével. A rókalyuk egy andezit kőzetben kialakult mindössze 70 cm átmérőjű fatörzsbarlang, míg a Hugó-villa egy sziklahasadék, amelyet emberei kéz szélesített bivakhely méretűre. Helyi legendák szerint a börzsönyi betyár Sisa Pista is megfordult már itt.
Tovább haladva a Kámor-hegy gerincútján másik két képződmény is felfedezhető a sziklás hegyoldalon. A Csepegő-kő szilapárkánya és a Csepegő-kői-barlang ugyancsak remek búvóhelyül szolgáltak az egykori betyárnak. Megközelítésük nehézkes, technikás és jelzetlen út vezet oda, mindamellett fokozottan védett természeti területen jártunk, így inkább egy sokkal jobban útba eső sziklaüregre a Kámor-hasadékra koncentráltunk.
Mesélik, hogy valamikor az 1700-as évek környékén egy öregasszony lakott egy kis házikóban a Kámor-hegy tetején. Kerülte az embereket, talán ezért is kaphatott szárnyra a szóbeszéd és sütötték rá a boszorkány bélyegét. Egy nap, a zúgolódó közösség nyomására néhányan nekiveselkedtek, hogy utána járjanak az igazságnak. Felkeresték hát a kunyhót, ahová az öregasszony bezárkózott, és ahol végül soha nem találták meg, hiába törték rá az ajtót és tettek tűvé utána mindent, egyszerűen nyoma veszett. Igazolva látták addigi sejtésüket, az öregasszony boszorkány volt csak így tűnhetett el, ezért hirtelen felindulásukban felgyújtották a kis házat. A porrá égett kunyhó helyén egy szűk sziklahasadékot fedeztek fel, ami a hegy gyomrába vezetett. A legenda szerint a Kámor-hegy boszorkánya ezen az alagúton menekült el és máig köztünk él titokban.

Más legenda is fűződik a Kámor-hegyhez, leginkább a hegy tetején egykoron állott várhoz. A monda szerint, amikor a török csapatok feldúlták Kámor várát, a vár ura menekülés közben megparancsolta kocsisának, hogy egy nagy vasfazéknyi aranyat ásson el a vár tövében. Sok-sok évvel azután az egykori kocsis elmesélte fiainak a kincs rejtekhelyét, akik nem hittek neki, ám nagy szegénységükben végül csak felkeresték a helyet és csodák-csodájára rá is leltek a kincsre.
Egy másik történet szerint a Kámor lábánál van egy öreg mogyoróbokor. Ez a bokor az egykori vár csapóajtószerű kapujára nőtt rá. Minden évben, amikor virágvasárnapon a pap misézik, ez a csapóajtó a mogyoróbokorral együtt elmozdul a helyéről. A mise ideje alatt a nyílt kapun be lehet sétálni a barlang belsejébe, s az ott felhalmozott kincsekből annyit hozhat magával a szerencsés, amennyit csak tud. Az ajtó viszont csak addig áll nyitva, amíg a mise tart. Utána bezárul, legközelebb pedig csak egy év múlva tárul ki újra.
Amit biztosan tudunk az az, hogy a Kámoron egykor Árpád-kori vár állott, amely építésének körülményeiről, de még pusztulásáról sincsenek információk. Falmaradványok sem találhatóak, csak a hegytetőt körbevevő földsánc látható még.
A hegy csúcsát elérve a már sokak által egekig magasztalt kámori panoráma lett a jutalmunk.
Kámor-várának történetét megismerve érdekes párhuzamot véltem felfedezni a mecseki Zengő-hegy legendájával.