Miért vándorolnak a cetek?

Számtalan cetféle évente sok ezer kilométert úszik a sarkvidékről a trópusokra, ahol a szaporodásuk is zajlik. De vajon miért teszik meg e hosszú utakat?

Egy olasz-amerikai kutatócsoport a déli félteke cetvándorlásait vizsgálta meg, a kutatásuk eredményét a Marine Mammal Science szakfolyóiratban közölték. A vándorlás során a gazdag sarkvidék környéki vizek zsákmánybőségét hátrahagyva a bálnák a gyakorlatilag élelemmentes, meleg, trópusi vizekbe úsznak, ez pedig nem tűnik túl értelmes tevékenységnek. Mi lehet akkor a céljuk? Számos elmélet látott már napvilágot, például az, hogy a borjak születése a meleg vízben ideális, ám van egész évben a sarkvidéken élő, s ott is szaporodó bálnafaj, s megszámlálhatatlan más tengeri emlős is. Mások arra gondoltak, hogy a meleg vizeknek a fogantatáshoz van közük, vagy, hogy a vándorlás olyan hajdani viselkedésforma, ami a kontinensek mai helyzetét megelőzően alakult ki, abban a korban, amikor még egy helyen volt az élelem és a szaporodás is. További elmélet, hogy a bálnák a meleg vízben megszabadulnak a rájuk tapadt a kacslábú rákoktól (Cirripedia), amelyek a meleg hatására elválnak a bőrüktől, újabb ötlet, hogy a sekélyebb vizekben az anyák könnyebben megvédik a borjaikat az orkák vagy a cápák ellen, és sorolhatnánk még egy ideig az elképzeléseket a vándorlás okáról.
A kutatócsoport a kardszárnyú delfineket vizsgálta meg, mivel e faj is jár a trópusokra, ám biztosan nem saját maga elől menekül oda, és az antarktiszi vizeken született orkaborjakról is vannak bőven megfigyelések. 62 műholdas nyomkövetővel felszerelt kardszárnyú mozgását követték és elemezték, ezek közt a faj négy ökotípusába tartozók voltak: csak nyílt vízen vadászó, pingvinevő, halevő, emlősevő. A különböző stratégiákat követő típusokból 3 szinte nyílegyenes utat tett meg, viszont a kardszárnyúak nem összehangoltan, nem egy időszakban indultak el a vándorútjukra. Az orkák gyors, pár hetes utakat tettek meg, míg a nagytestű bálnafajok több hónap alatt fordulnak meg a trópusokról.
A megfigyelések alapján egészen újszerű ötlettel álltak elő a kutatók: vedleni járnak a trópusokra a cetfélék.
A hideg sarki vizekben a bálna igyekszik megőrizni a lehető legtöbb energiát, és ennek érdekében viszonylag kevés a bőrt ellátó vér mennyisége, hogy ne hűljön ki a testfelszín közelében a vére, így viszont a bőr sejtjei nem képesek megújulni, a gyenge véráramlás és a kevéske tápanyag miatt. Mivel a vedlés szinte általános az emlősök körében, s szükség van rá a kültakaró felfrissítéséhez, ez alól nem kivételek a cetfélék sem.
A cetfélékről, beleértve a delfineket is, korábban azt tartották, hogy folyamatos a bőrük megújulása, mivel olyan élőhelyeken élnek, ahol nincs nagy évszakos változás a környezeti körülményekben. Azonban ez a feltételezés nem vette figyelembe a sarkvidékeken táplálkozó és vándorló bálnákat, amelyeknek a vándorútja során a két véglet közt könnyen lehet 30 Celsius-fokos vízhőmérséklet-különbség is. Ha a cetek a sarki vizekben vedlenének, ez olyan mértékű hőveszteséggel járna a vedléshez szükséges erős véráramlás miatt, ami könnyen végezne az állattal. Viszont egy trópusi út tökéletesen alkalmas e folyamatra, a meleg vízben nem áll fenn a veszélye annak, hogy a bálna kihűl. A nagy testű bálnafajok képesek az antarktiszi nyár során olyan mennyiségű zsírt felhalmozni, hogy a vedlést és a borjak születését egyszerre, összehangoltan végezhetik el a trópusokon. A kisebb termetű, és egészen más táplálkozási stratégiát űző kardszárnyúak nem egyszerre híznak meg, így nem is hangolják össze a vándorlásukat s a borjak világra hozását.
A bőr karbantartásának egy másik oka is lehet: a sarki vizekben számtalan cetfaj bőrére kirakódnak egyes egysejtűek, kovaalgák, amelyek kimondottan csak e hideg tengerekben élnek meg, ám ezektől is megszabadulhat a trópusokon, a vedléssel együtt.
Számos további cetfajt is meg kell még vizsgálni ahhoz, hogy biztosan kijelenthessük, a vedlés a trópusi út fő célja, emellett lehetnek még más okai is a vándorlásnak, akár fajonként eltérőek is, remélhetőleg hamarosan ezekre is fény derül majd.