Erdély hét csodájának egyike

27 évvel ezelőtt jártam először az Egyes-kőnél, surranóban törtük a méteres havat áprilisban. Csodálatos fenyvesen keresztül vezetett az utunk, fenn pedig egy rozzant menedékház várt, de akkor az a ház egy palotával ért fel, meg tudtunk melegedni, hajlékként szolgált a fagyos éjszakán és még vizet is találtunk a közeli forrásnál.

A ház, amelyet 1932-ben építettek, remekül illeszkedett a tájba, jól mutatott a gigantikus tornyok szomszédságában. Azóta, 2010-ben újjáépítették, szebb és modernebb lett, napelemek adják az áramot, a vízért még mindig ugyanahhoz a forráshoz kell menni. A teraszt villanypásztor veszi körül, ami vitathatatlan jele annak, hogy néha a medvék ide is benéznek, annak ellenére, hogy két óriási kutya őrzi a házat.

Az Egyes-kőhöz két turistaúton lehet feljutni. Mindkettő út Balánbányáról indul. A kék jelű a templomnál kezdődik. Ez az út egy kicsit hosszabb, de végig a fenyőerdőben halad. A piros háromszög pedig Balánbánya Kovácspéter felé eső végénél indul. Itt először lankásabb legelőkön keresztül visz utunk, aztán egy meredekebb szakasz következik, amely egyenesen egy fenyőerdőn vezet keresztül. Mind a két útnál átlagosan 2 óra menetidővel számolhatunk.
Az Egyes-kő menedékházban nyáron 50, télen 25 férőhely várja a turistákat, mivel a földszinti szobák fűthetőek. A szobákban emeletes ágyakon lehet aludni saját hálózsákban.

A menedékháztól egy rövid, de annál meredekebb ösvény vezet fel az Egyes-kő sziklás tetejére. A nyeregbe törmelékes úton haladhatunk, a kereszthez viszont már nem árt egy kis sziklamászó tudás. A mászóút beépített drótkötéllel biztosított. Az Egyes-kő 1608 m magas sziklatömbje, a Hagymás-hegység központi részén helyezkedik el. A csúcsról gyönyörű körpanorámát láthatunk. Közvetlen közelben, délnyugatra az Öcsém-tető sziklás orma díszeleg, központi eleme a legendájáról híres Ördögmalom. A történet szerint egy itt élő pásztor azzal ijesztgette az ördögöt, hogy ha nem őrli le a kalibája mögötti követ, kifüstöli őt a pokolból. Szegény ördög azóta is csak őrli és őrli a sziklát, megállás nélkül, míg a pásztornak már se híre se hamva. Ide a pirossal jelzett túraútvonalon juthatunk fel, körülbelül másfél óra alatt. Ha szerencsénk van összeakadhatunk az itt élő, mintegy 30 egyedet számláló zergecsapattal is.


Észak felé a Hagymás-hegység legmagasabbikát, az 1792 m magas Nagy-Hagymást láthatjuk. Nyugati fala meredek sziklákkal szegélyezett és impozáns látványt nyújt. Becslések szerint itt is él vagy 130-140 zerge. A csúcs a menedékháztól 1,5-2 óra járásra fekszik. Ide is a piros jelzés vezet.


Nyugaton a Csíki-medencén túl a Hargita, északnyugaton a Kelemeni-havasok lankái láthatók, míg keleten a Csalhó sziklás hegytömbje emelkedik. Ha szerencsénk van, akkor a völgyekbe reggelre leül a köd, és ezek a hegyek szigetekként állnak a ködtengerben, ami feledhetetlen látvány.

Az Egyes-kőről mintázták a Budapesti Állatkert Nagyszikláját. A székesfővároshoz került állatkertet 1909 és 1912 között teljesen felújították.
Hogy a terület nagyobbnak tűnjön, és az állatokat a természetes élőhelyükre emlékeztető környezetben mutassák be, az elképzelések között két műszikla megépítése is szerepelt, amelyeket ekkor „A” hegynek és „B” hegynek neveztek el. A magasabbik, „A” hegy később Nagyszikla nevet kapta, kialakítása mészkőhegységet formáz, dolomit csúccsal. Az építkezésnél a hagyomány szerint geológus és szobrászművész irányította a pallérokat, és hogy a mű minél jobban emlékeztessen egy természetes sziklára, az erdélyi Egyes-kő sziklacsúcsról készített fényképek és felmérések szolgáltak mintául – olvasható a Budapesti Állatkert weboldalán.