Jól érzi magát az egyetlen ismert albínó orangután a borneói esőerdőben
Jól van a világ egyetlen ismert albínó orangutánja, Alba, amelyet 2018 decemberében engedtek szabadon a borneói esőerdőben - közölte egy orangutánmentő szervezet, amelynek tagjai látták az állatot a Nemzeti Parkban.
A fehér bundájú, kékszemű nőstényt 2017-ben fogták el egy falu lakói Borneó középső részén, Kapuasz Hulu körzetben, a hatóságok két nappal később kiszabadították a ketrecből, amelybe a falusiak zárták. A bántalmazott albínó akkor rendkívül rossz állapotban volt, és egy állatmentő állomására került, ahol állapota gyorsan javult.
Amikor teljesen felépült és képes volt önállóan élelemszerzésre egy másik nőstény orangutánnal, Kikával együtt szabadon engedték.
A Borneo Orangutan Survival Foundation (BOSF) szervezet tagjai 2020 március elején látták Albát a nemzeti parkban kialakított orángután rezervátumban, ahol három újabb orangutánt engedtek vissza a vadonba. A rezervátumban az orangutánok biztonságáról egy speciális csapat gondoskodik a nap 24 órájában.
Borneón emberemlékezet óta nem láttak fehér orangutánt. Alba származását rejtély övezi, a falusiak szerint a fiatal állat annak idején „a semmiből”, anyja nélkül bukkant fel. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) tavaly súlyosan veszélyeztetett fajjá nyilvánította a borneói orangutánokat, mert mintegy kétharmadával csökkent a számuk negyven év alatt.
A szervezet adatai szerint jelenleg alig több mint százezer borneói orangután él a Föld harmadik legnagyobb szigetén, Borneón, a trópusi esőerdőkben, azonban gyors ütemben pusztulnak a legális és illegális fakivágások miatt. A vadászat is jelentősen csökkenti az orangutánpopulációt.
Kiderült, miként csapódik össze a Vénusz légycsapója
Már Darwint is foglalkoztatta a kérdés: miként képes villámgyorsan rázáródni a belsejében járó rovarra a Vénusz légycsapója?
Már lehet szavazni az év madarára
A közönség ezúttal három bagolyfaj közül választhatja ki a kedvencét.
Új majomfajt fedeztek fel a kongói esőerdőkben
A faj a kolobuszmajmok közé tartozik, genetikája pedig igen érdekes.
Nem mindegy a rákosi viperának, hogy milyen növényzet veszi körül
Több éven keresztül vizsgálták a rákosi viperákat az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai, így sikerült megállapítaniuk, milyen növényzet biztosít megfelelő élőhelyet számukra.
Mennyi idő kell, hogy helyrejöjjön egy erdő?
Ebben a videóban az erdők és gyepek ökológiai szerepéről beszélünk, különös tekintettel a vegetáció klímára gyakorolt hatására. Szó esik arról is, hogyan befolyásolják az adventív, különösen az inváziós növényfajok az őshonos élővilágot és a mikroklímát, valamint milyen összefüggések figyelhetők meg a természetes ökoszisztémák működésében.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
