Zarándokhely és túracélpont a Börzsönyben
Az Északi-középhegység nyugati határa egy kicsi, de még érintetlen területeket is őrző tájegysége a Börzsöny.
A Magas-Börzsöny 10 kilométeres főgerincén felsorakozó hegycsúcsok megmászása után káprázatos panoráma lesz a jutalmunk. Nem könnyű terep ugyan, ám a távolban elhúzódó Dunakanyar látványa a környező hegyekkel, garantáltan feledtetnek minden fáradtságot.
A turistatérképet lapozgatva hamar szembesülhetünk azzal, hogy nem is olyan egyszerű látványos, ámde nem túl megerőltető útvonalat összeállítanunk. A Börzsönyben túrázva hamar összeadódnak a kilométerek és könnyen találhatjuk magunkat távol minden lakott településtől, így nem árt a körültekintő szervezés. Itt különösen érvényes a jó tanács: mindenki legyen tisztában saját erőnlétével és ne vállalja túl magát!
Azok számára, akik nem csak a kihagyhatatlan panorámát élveznék, de némi kultúrtörténeti ismeretbővítésre és lelki feltöltődésre is vágynak, kiindulási pontnak Márianosztrát javasolom.
A Börzsöny délnyugati lankáin álló község főteréről jól megfigyelhetőek a közelben lévő hegyóriások: a Nagy-Galla, a Kopasz-hegy és a Csák-hegy csúcsai. A település az Árpád-kor óta lakottnak számít, ám igazán nagy változást az 1352-es esztendő hozott a kis közösség életében. Ekkor alapította meg I. Lajos király a Pálos szerzetesrend márianosztrai kolostorát. A Pálos rend kolostorai általában természetközeli helyeken, az emberi tevékenységtől távolabb épültek, így a hely viszonylagos elszigeteltsége kapóra jött az alapítók számára. A hozzá tartozó templomot a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelték fel, így nyerte el a kolostor és később a közeli falu a Maria Nostra, azaz Mi Máriánk nevet, ebből lett később a település mai elnevezése is.
Túratársaim lelkemre kötötték, ha Márianosztrán járok, a bazilikától mintegy 1 kilométeres távolságra található kápolnát mindenképpen ejtsem útba. Amint megpillantottam a hársfasor által közrefogott stációkat, az előttem magasodó domb tetején lévő kápolnával, elégedetten nyugtáztam magamban, hogy a hely leírásával cseppet sem túloztak. A több mint 250 éve ültetett hársfasor, valamint az egyes stációk között kanyargó út tökéletesen belesimul a tájba.
A domboldal már az 1700-as évektől ismert zarándokhelynek számított. A kápolnához tartozó kőkeresztek és a szabadtéri oltár mellől letekintve magamba szívtam a hely varázslatos hangulatát és közben élvezettel nyugtattam szememet a reggeli ködben úszó tájon.
Nehezen indultam tovább, de várt rám a település fölé magasodó Kopasz-hegy sziklás csúcsa, amelyről szintén ódákat zengenek, nem csak különlegessége, a csúcsán álló vasból készült feszület, de a Dunakanyarra nyíló páratlan kilátás miatt is. Eredetileg az 1800-as években állítottak itt egy fából készült keresztet a környező falvak felől érkező zarándokok számára, de sajnos az 1970-ben villámcsapás következtében kettétört. A mai, vasból készült feszület 1973 óta áll a csúcson, a helyi fővadász helyezte el felépülése után, hálája jeléül. A kilátás valóban magával ragadó, a Kopasz-hegy megmászását minden ide látogatónak szívből ajánlom.
Meredek ereszkedés után, kellemes ösvényen közeledtem Nagyirtáspusztára, az erdei kisvasút állomása felé. A hegyi kisvasút Nagybörzsöny-Nagyirtás közötti 8 kilométeres útvonalán teljes hosszában 2016 óta utazhatunk. Egyedülálló értéke a Kisirtás és Nagyirtás között található, az országban utolsóként fennmaradt ipartörténeti műemlék, az úgynevezett csúcsfordítós nyomvonal.
A Következő meghódításra váró magaslat a Nagy-Koppány csúcsa volt, ahonnan tiszta időben szintén igen messzire ellátni, remek helyszín fotózáshoz és az itt található füves részen nagyobb társaságok is kényelmesen megpihenhetnek.
Innen a Széles-hegyen folytattam tovább utamat, majd kellemes ereszkedő után a távolból régi ismerősként tűntek fel a Magyarok Nagyasszonya Bazilika tornyai.
Írta és fényképezte: dr. Ottó Anita
A helyi klímától függ a kikelő teknősök mérete
A veszélyeztetett tengeri teknősök embriói tojásban zajló fejlődésük során számos környezeti, időjárási tényezőre reagálnak.
Ritka rákfaj él hegyi patakjainkban
A patakok kiszáradása és szennyezettsége miatt a faj egyedszáma csökkenést mutat.
Kezdődik az őszi daruszezon
Már lehet jelentkezni a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság darunéző túráira.
Ősi génnek köszönhetik a pókok karcsú derekukat
A pókok teste a klasszikus szépséget idéző homokóra alakú, amelyet egy új kutatás szerint egy ősi génnek köszönhetnek.
Ez az egyik legszebb hangú énekesmadár
A nagy fülemüle hazánkból szinte teljesen eltűnt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
