Már az első búbosbankák is megérkeztek
A vonuló madarakat a frontok hajtják előre, minden bizonnyal egy erős meleg beáramlás volt érezhető március 9-e tájékán is.
Épp március 9-én sikerült megfigyelni ez első búbosbankát a Sáska határában elterülő kopárosokon vagy, ahogy a köztudatban jelen van lőtéren.
A búbosbanka (Upupa epops) tudományos latin elvevezése az „up-up-up” hangjából származik, amelyet sajnos egyre kevesebbet hallani napjainkban. Régebben még a falvakban is gyakori madár megfogyatkozása a civilizáció terjedésének tudható be. Az falusi utcákról eltűnő „lócitrom” a faj ritkulását is jelentette egyben, hisz táplálékának egy részét ebből nyerte ki.
Hazánktól nyugatra már ritkaságnak számít vagy teljesen eltűnt. Afrikai téli szállásáról március közepén érkezik, ekkor gyakran hallhatjuk hangját. Élőhelyét a nyílt területek képezik, kedveli az öreg fákkal tarkált tágas legelőket, gyümölcsösöket, szőlőhegyeket. Leszállás után a feje tetején lévő tollbóbitáját rendszerint felmereszti, reptében pedig egy óriási trópusi pillangóra emlékeztet. Hosszú csőrével szondázza a laza talajt, rovarok és lárvák után kutatva.
A Bakonyban Nagyvázsony határában lévő tölgyes ligeterdőkben költenek szép számmal. Itt a honvédségtől maradtak fent nagyobb érintetlen területek, mert ötven évig lőtérként használták a korábban hagyományos állattartásra berendezkedett területeket.
A fészkét a harkályok által vájt odvakba vagy öreg fák korhadásában keletkezett üregekbe rakja. Zavarás esetén a már nagyobbacska fiókák hátulsó felüket a bejárati nyílás felé fordítják és bűzös váladékukat fröcskölik a betolakodó felé. Innen ered a madár népies elnevezése is: a büdös banka. Veszprém megyében még a babuka, babuta neve is használatos.
Védett madár, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.