Dömötör, Armand, Örs2020. október 26., hétfő
Természet

Madárfotózás és élmények

2020.03.22.Sarusi István
National Geographic Magyarország

Daróczi Csabával az Év Természetfotósa díj többszörös nyertesével beszélgettem. Saját bevallása szerint évről-évre súlyosbodik rajta a fotográfia okozta „fertőzés”.

Gólyatöcsök alszanak egy szikes tóban
Forrás: Daróczi Csaba
Mikor kezdett el fotózni?
Szegeden, még főiskolás koromban, 1992-ben, mégpedig egyik barátomnak, Hencze Lajosnak köszönhetem, aki elhívott a kiállítására: onnan kijőve döntöttem el, hogy fotózni fogok. És elkezdtem járni az utat: gépet vásároltam, elmentem Lajos barátomhoz, aki nem csak inspirált munkásságával, de tőle több szakmai fortélyt is tanultam. Nyilván, önképzés útján is megannyi mindent sajátítottam el.

Nem kifejezetten madárfotósnak mondja magát, mégis hogyan sikerült eljutnia a tollasok megörökítéséig?
Általában minden kezdő természetfotós a madarakat, vagy a vadakat kezdi fényképezni, mert szépek, olykor érdekesen viselkednek, ráadásul kihívást jelent a fotózásuk, hiszen nehéz őket megközelíteni, illetve jó akciófotókat készíteni róluk.
Én is ezzel kezdtem, persze akkor még kezdetleges technikával. Utána – ahhoz, hogy jobb képeket tudjak készíteni – el kellett mélyülnöm a madarak viselkedésének tanulmányozásában. Őszintén szólva manapság már nem fotózom annyi madarat. Ahhoz, hogy a mai kor színvonalának megfelelő képet készítsek, akár több hónapos előkészítő munka is szükséges. Ha viszont olyan madárral kapcsolatos témát találok, amiről úgy gondolom, jó képet lehet kihozni, akkor nyilván rászánom ezt az időt, de nem csak ezzel foglalatoskodom, hisz még nagyon sok szép és érdekes része van a természetnek, amit éppúgy szeretnék lencsevégre kapni, mint a vadon élő szárnyasokat.

Üregi nyulak harca
Forrás: Daróczi Csaba
A tölgymakk ormányos bogár lárvája az év folyamán a termés belsejében fejlődik, majd kirágja magát, és a talajban bábozódik be.
Forrás: Daróczi Csaba
Bogyiszló határában találhatók ezek a hatalmas tölgyfák, amiket „vándorló fáknak” is neveznek.
Forrás: Daróczi Csaba

Tehát fontos a változatosság!?
Igen. Nagyon szeretek megmutatni mindent, tájaktól kezdve a rovarokig, amiből szép és érdekes kép születhet.

Még egy kicsit visszatérnék a madarakhoz, van-e esetleg olyan faj, amelyiket különösen szereti fotózni?
Ilyen értelemben nincs bakancslistám. Ha egy verébről is jó képet tudok készíteni, akkor az nekem tökéletesen megfelel. Nem vagyok fajgyűjtő: ami jön, azt lefotózom.

És van olyan napszak vagy évszak, amit különösen kedvel?
Csak hajnalban és az esti órákban megyek fotózni, mert napkelte utáni és napnyugta előtti órákban vannak a legszebb fények. Nagyon ritkán veszek a kezembe fényképezőgépet a délben. Évszakok tekintetében valamiért talán a tél áll hozzám közelebb.

Van kedvenc fotós élménye?
Legfrissebb, legnagyobb élményem volt, amikor kiültem egy erdei itatóhoz, és egyszer csak odajött egy darázsölyv. Egy meglehetősen ritkán látott fajról beszélünk, főleg így, fészkétől távol, erdei környezetében. Tőlem körülbelül öt méterre szállt le, miközben az itatóra folyamatosan érkeztek a szomjas francia darazsak is. Sikerült elcsípnem, hogy egyik darázs pont az ölyv szúrós tekintete elé kerüljön, még élességi síkon belül. További érdekessége a történetnek, hogy egyetlen képkocka készült, ráadásul az is úgy, hogy nem néztem a keresőbe, csupán azt figyeltem, mikor került az ölyv és a darázs egy és ugyanazon síkba. Ha keresőn át követtem volna a történéseket, a hosszú reakcióidő miatt nem tudtam volna időben exponálni – így is valamivel korábban nyomtam meg a gombot, hogy mire a csőre elé repül a darázs, addigra készítsen fotót a fényképezőgép.

Forrás: Daróczi Csaba

Ezek után rettenetesen laikusnak tűnik a kérdés, ám ide kívánkozik: miért nehéz madarat fotózni?
Onnan közelítenék, hogy kétféleképpen lehet madarat fotózni: kiülni egy lessátorba vagy csak egy madár-járta helyet látogat az ember és várja, hogy mi történik; tehát azért nehéz, mert kihívást, türelmet igénylő feladatról beszélünk. Velem is nagyon sokszor előfordult már, hogy a helyszínen kellett kitalálnom, milyen kép szülessen. Ilyen volt, amikor egyik éjjel váratlanul megjelent a fejem felett egy bagoly. Szerencsére egy nagyon jó kép lett a rögtönzés eredménye.

Erdei fülesbagoly vadászik egy kiskunsági homokbuckásban.
Forrás: Daróczi Csaba

Éves szinten mennyi képet készít? Mennyit tart meg belőlük?
Valamivel több, mint 4000 képet exponálok, amiből javarészt megtartom mindet, körülbelül 4000 felvételt. Ebből 200-300 darab használható, vagyis kiállításra, pályázatra alkalmas.

Megvan az eredménye a szigorú képválogatásnak: megannyi díjat, többek között az Év Természetfotósa kitüntető címet is elnyerte már. Melyikre a legbüszkébb?
Valójában nem. Kezdetben sokat jelentettek ezek a díjak, de manapság már inkább megerősítésként viszonyulok hozzájuk – a pályázatokhoz pedig egyfajta játékként. Ha sikereket érek el, annak örülök, ha nem, akkor azt is elfogadom.

A fotópályázatokon díjat, de minimum elismerést kapnak képei, ahogy legutóbb a spanyolországi 30. Memorial Marie Luisa fotósversenyen 15 000 beérkezett pályázat közül három is ott szerepel a legjobbak között. Van statisztikája a díjakról?
Saját weboldalamon is vezetek statisztikát az eredményeimről.

Jó képhez profi felszerelés dukál?
Nem feltétlenül kell mindjárt méregdrága teleobjektívet használni, ha madarakat szeretnénk fényképezni. Széles látószögű optikával is lehet őket fotózni. Sőt! Úgy még izgalmasabb végeredményre számíthatunk. Mindig a kép határozza meg, mit érdemes bemutatni: ha szép a táj, és mondjuk éppen arra jár egy búbos banka, akkor nagyon hatásos képet lehet készíteni róla élőhelyével a háttérben. Talán még kicsit szokatlan is ily módon bemutatni a madarakat.

Nyári ludak egy kiszáradt szikes tó medrében
Forrás: Daróczi Csaba

Ez az egyik legújabb trend, igaz?
Részint. Mostanság nagyon menő drónnal madarat fotózni; amolyan madarat madártávlatból módon. Ez az, amit én is próbálgatok. Gyakorlatilag 2 méterről, de tán még közelebbről fotóztam vele gulipánt, meg gólyatöcsöt és nyári ludat is. Tapasztalatom szerint mintegy 100 méterről folyamatosan, akár 5 percen keresztül is lejjebb ereszkedve megszokja a madár, hogy zümmög valami a feje felett: bár még nem látott ilyen szerkezetet, de nem véli ragadozónak. Sosem szabad gyorsan, sem a szemük irányából vízszintesen közelíteni feléjük.

Mint fotós, milyen tervei vannak még a későbbiekben?
Minél többet kinn lenni a természetben, a többi majd adja magát.

Írta: Sarusi István
Fotók: Daróczi Csaba – daroczicsaba.hu

Hozzászólások

Milyen jövő vár a krillre?

Milyen jövő vár a krillre?

Az antarktiszi vizekben honos apró rákocska nemcsak az ökoszisztéma egyik alappillére, hanem egyre népszerűbb számos emberi felhasználásban is.

Gyarapodik a galápagosi pingvinek és kormoránok száma

Gyarapodik a galápagosi pingvinek és kormoránok száma

Rekord emelkedést mutat a két madárfaj létszáma a nemrégiben elvégzett átfogó felmérés alapján.

A Kányavári-sziget hídja

A Kányavári-sziget hídja

A kis-balatoni Kányavári-szigetre ezen az igazán különleges vonalvezetésű, szép ívű, faszerkezetű hídon lehet eljutni.

Somoskő vára

Somoskő vára

A magyar-szlovák határon található a 13. század második felében épült vár, mely több gazdát is cserélt. A Rákóczi-szabadságharc után csak romlott az állapota, míg 1970-ben kezdték el a felújítását.

Felfújható dingóriasztók

Felfújható dingóriasztók

Az emberszerű figurákat leginkább üzletek előtti figyelemfelkeltőként ismerhetjük, nemrégiben azonban új értelmet nyert a létük.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket