Egy szép tollazatú énekes madár

Nagy kedvenceim a pintyfélék, énekükkel elkápráztatnak engem, túl a dalukon, szépségük is páratlan.

A karmazsinpirók (Carpodacus erythrinus) is a pintyfélék egyik képviselője, soha nem feledem el, bár jó régen volt, mikor életemben először megpillantottam az első példányt a Poprád folyó völgyében egy szép májusi napon. Teltek múltak az évek, idehaza is egyre több észlelése akadt a piróknak.

Legutóbb a Tien-San hegységben láthattam nagyon sokat belőlük, hajnalonként szállásunk ablakán pirók énekre ébredhettem. Későn érkezik meg költőterületére, megjelenése az éger-fűzfa virágzásának a kezdetén várható. Az öreg hímek jönnek előbb, majd egy-két hét elteltével érkeznek a tojók és a fiatal hímek. Átvonuló példányaival is lehet idehaza találkozni, ők bárhol felbukkanhatnak. Az utolsó példányok szeptember közepén hagyják el a költőhelyet.

Eurázsia nagy részen előfordul, költőhelyeit a városi parkok, a folyóvölgyek ligetes részén át az erdőszegélyek, hegyvidéki lápok bokrosai alkotják. Gyakran költ a tövisszúró gébiccsel azonos helyen. Általában laza telepekben fészkel, erre jó példa a kőszegi megtelepedése is, ahol két-három pár is költhet. Évente egy fészekalj fiókát nevel, ha meghiúsul költése, pótköltésbe kezd. Tojásai halványkék alapon végükön rőtesen pöttyözöttek. A párt egész életre választanak maguknak. Hűségesek a területeikhez, évről évre azonos költőhelyen fészkelnek. A fészket kizárólag a tojó építi, a talajhoz közel, fél és két méteres magasság között. Átlagosan 5-6 tojást rak, pótköltéskor 3-4 tojást. Közép-Európában inkább cserjéken épít fészket, míg északabbra már a lucfenyőt és a borókát kedveli. Tápláléka növényekből és magvakból áll, rovarokat kevesebbet fogyaszt. Kedvenc tápláléka a fűzbarka, nyír és éger rügyei, pitypang magvai, fiókáit csak első pár napon táplálják a szülők rovarokkal.
Védett faj, természetvédelmi értéke 25 000 forint.