Ázsia sármánya a vörösfejű sármány
Terepjárónk szelte a kilométereket, a táj lenyűgöző a Sorbulaki-szikeseknél, előttünk puszták és kisebb tavak, mögöttünk pedig a hófedte Himalája előhegye a Tien-San hegység.
Május legvégén jártunk arra, hatalmas felhőkben repültek a pásztormadarak, hazai madarásznak szokatlan, hogy itt a seregélyeket a pásztormadarak váltják fel. A Kárpát-medencébe is eljutnak inváziós években, legutóbb pedig a horvátországi Krk szigetén mikor bolyongtam egy hajnali reggelen repült át egy szép kis csapata a kopár táj felett útjukat a tenger felé folytatva.
Szeretem a madarakat, szabadok és repülésük egy csodálatos kiváltság! Visszatérve Ázsiába, a kazah kirándulás egyik célja a vörösfejű sármány (Emberiza bruniceps) megfigyelése volt. Több helyen találkoztunk vele itt a szikeseknél és a félsivatagban is Kanshengelnél. Sőt még egy kis oázisnál is. E bizalmas, barátságos, vonuló madárfaj Indiában telel. Vannak adatai Nyugat-Európában is, de nem kizárt, hogy ők nem természetes úton jutnak ide, inkább a tenyésztők kalitkaszökevényei lehetnek. Költőhelye a sztyeppék, félsivatagok, nyílt hegyoldalak és fennsíkok, de akár mezőgazdasági élőhelyeken is költ.
Gyerekkori emlékem rémlik föl, mikor a híres Európa madarai tábláiban vágyakozva néztem mindig rá, de az akkor még elérhetetlenek tűnő távolság miatt nem is gondoltam, hogy valaha fogom őt látni. Fészkét a talajon vagy bokrokon építi, tojásai fehér alapon rozsdásan és barnásan fröcsköltek kis szürkével árnyalva. Általában öt tojást rak. Világállománya stabil, Kazahsztánban gyakori faj. A mi nádi sármányunknál nagyobb, 17 cm nagyságú. Tápláléka növényi magokból áll, de a fiókákat rovarokkal táplálják. Az utunk során egy éneklő hímet hallottunk, amelynek éneke nekem a Mediterránumban hallott és látott kucsmás sármányéhoz hasonlított. Egyike a legszebb sármányoknak, hiszen a sárga és vörösbarna szín kombinációja meséssé varázsolja őt. Vele talán az itthon is fellelhető bajszos sármány vetekszik, de róla majd egy későbbi cikkben írok.
Kutyahalak százai kerültek a Beregbe
A szakemberek ezzel a lépéssel szeretnék megóvni hazánk őshonos faját az eltűnéstől.
A világ leggyorsabb állatai érkeztek az Alföldre
Vadászat közben képes meghaladni a 300 kilométer per órás sebességet is.
Több tízezer sirályt figyeltek meg Magyarországon
November 15. és 18. között végeztek megfigyeléseket.
Veszélyes idegen rák tűnt fel a Dunában
Az állatot a világ száz legártalmasabb inváziós faja között tartják számon.
A ragyogás megtéveszti a ragadozót
Számos rovar, főként bogár kimondottan gyönyörű, fémes ragyogású, e szépség azonban nem öncélú dolog.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
