Védelmet kaptak a Dunakanyar rejtelmes szigetei
Újabb országos jelentőségű természetvédelmi terület jött létre a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén.
A 20. századi nagy folyamszabályozások után megmaradt dunai szigetek kiemelkedő értéket képviselnek. Ezeken a „menedékeken” valóságos vadon maradt fenn, amely nem csak réti sasoknak és fekete gólyáknak biztosít háborítatlan élőhelyet, de lehetővé teszi az egyre erősödő hajóforgalomban a hullámzástól mentes, „csendes vizek” kialakulását is, ahol a halivadék zavartalanul élheti világát.
Sokéves egyeztetés után 2020. március 25-én védetté nyilvánították a Süttői-szigetet, és a Táti-szigeteket.
A dunai szigetek mindig is jelentős szerepet töltöttek be mind a folyó élővilága, mind a környéken élő emberek életében. A viszonylagos elzártságnak köszönhetően a Tát melletti hármas szigetcsoport és a Süttői-sziget megőrizték különleges élővilágukat.
A hagyományos gazdálkodás – mint a legeltetés és a kaszálás – lehetővé tette a gyepek, színpompás védett növények megmaradását, ilyen például a kornistárnics és a réti iszalag.
A legeltetés és kaszálás megszűntével a természet elkezdte visszafoglalni a területet, ám megjelentek új, agresszíven terjeszkedő fajok, melyek egyre nagyobb helyet foglaltak el.
A folyamszabályozás nem kerülte el ezt a mellékágrendszert sem. Keresztirányú kövezések, zárások épültek a hajózási feltételek javítására, illetve egy mellékágat feltöltöttek, mely ennek következtében napjainkra már el is tűnt. A részben lezárt mellékágak feliszapolódásnak indultak. Az egyre szélsőségesebb vízjárás pedig ritkább, ám annál hevesebb, rövid áradásokat hoz. Ez a helyzet a dunai ártéren szaporodó halfajok számára is meglehetősen kedvezőtlen, mivel az ívás megtörténhet ugyan, azonban az áradás gyors levonulása miatt az ivadék vagy ikra elpusztul.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság felismerve ezeket a problémákat, négy részből álló élőhely-rekonstrukciós beruházást valósított meg az elmúlt években. A folyómeder kotrásával több víz jut a szigetek közé, az új zsilipek segítségével szabályozhatóvá vált az árhullám levonulása, a kis mesterséges tóban pedig a halak és a kétéltűek zavartalanul tudnak szaporodni. Megkezdődött az idegenhonos, agresszívan terjedő zöld juhar és amerikai kőris kiirtása, a helyükre pedig őshonos nyárfák és kocsányos tölgyek kerültek.
A szigetek védetté nyilvánításával a térség egykor élőhelyei, állatai és növényei új esélyt kapnak. E közös természeti örökségünk védelme és megőrzése mindannyiunk feladata.
A helyi klímától függ a kikelő teknősök mérete
A veszélyeztetett tengeri teknősök embriói tojásban zajló fejlődésük során számos környezeti, időjárási tényezőre reagálnak.
Ritka rákfaj él hegyi patakjainkban
A patakok kiszáradása és szennyezettsége miatt a faj egyedszáma csökkenést mutat.
Kezdődik az őszi daruszezon
Már lehet jelentkezni a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság darunéző túráira.
Ősi génnek köszönhetik a pókok karcsú derekukat
A pókok teste a klasszikus szépséget idéző homokóra alakú, amelyet egy új kutatás szerint egy ősi génnek köszönhetnek.
Ez az egyik legszebb hangú énekesmadár
A nagy fülemüle hazánkból szinte teljesen eltűnt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
