A szurikáták összetartó közösségei
Egyes állatok nagyon jól szervezik közös tevékenységüket, munkájukat, például a mongúzféle szurikáták, más néven manguszták.
Ezek a 30 centis, hosszú farkú, szürkésbarna kis állatok húszasával-harmincasával élnek kolóniákban, méghozzá a föld alatt. A telepek lakói erős karmukkal ásnak járatokat, ott pihennek, és ott nevelik kicsinyeiket is. Rendkívül összetartó társaság a szurikátáké. A teendőket megosztják egymás között, és rettentően odafigyelnek egymásra. Amíg egyesek ennivaló után néznek vagy szunyókálnak, mások rendületlenül őrt állnak, két lábra egyenesedve pásztázzák a környéket.
Életüket is kockáztatják, ha úgy hozza a helyzet, csak hogy megvédjék a kolóniát. Ha veszélyt orrontanak, ugató-kaffogó hanggal jelzik, mire az egész kompánia észvesztve visszaiszkol a kotorékba.
Kicsinyeiket is felváltva vigyázzák és táplálják, a rangidős anyának többen is besegítenek. A hímek és a nőstények között is van főnök, de ritka a torzsalkodás. Szurikátavárosban mindenki tudja, hol a helye, és mi a dolga.
Nappal vadászó vadmacskát videóztak a Bükkalján
A különleges felvételt egy természetvédelmi őr készítette.
Ki ölte meg a vemhes heringcápát?
Akár egy krimi címe is lehetne az a kérdés, amellyel egy cápakutató csoport szembesült egy nyomkövetős állatuk különös esetével kapcsolatban.
Tömeges fecskepusztulást okozott a hideg idő
A fecskék felhalmozott energiatartalékai hamar elfogynak.
Csak szerencsével pillanthatjuk meg félénk madarunkat
A kerti rozsdafarkú vonulása szeptember közepétől október közepéig elég intenzív.
Kulturális hagyományok vezérlik a fészeképítést
A csoportokban fészkelő szövőverebek egyes kis csoportjai sajátságos fészeképítő stílust alakítanak ki.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
