Hazánkon átvonuló halászsas
A madarászhelyek közül egyértelműen a legkedvesebb számomra a Káptalanfa határában elterülő Sárosfői halastavak.
A tavak még 1932-ben létesültek az Eszterházy birtok részeként. Nyilván teljesen más volt akkoriban a táj, tölgymatuzsálemek vették körbe a tavakat, a kilencvenes évek elején találkoztam itt először egy átvonuló halászsassal (Pandion haliaetus), akkor három madarat láttam itt egyszerre. Ezek a gondolatok jártak a fejemben, mikor április közepén, egyik délután erre kerekeztem. Nem a tavakhoz tartottam, hanem a környék erdeiben lestem meg a macskabagolynak kihelyezett odút, amelyet nagy megelégedésemre elfoglalt egy bagolypár. Ide tartva megálltam időzni a tavaknál, kisvártatva megjelent egy halászsas a légtérben. Minden tavaszi vonuláson felkeresik a Somló környéki halastavakat, pár napot elidőzve itt, egy alkalommal pedig próbált is egy pár költeni az egyik tórendszernél.
Európa középső, déli és keleti tájain fészkel. Fészkét az esetek többségében erdei fenyőre építi. A több éven át használt és minden évben tatarozott halászsas fészek magassága a két métert is meghaladhatja. Évente csak egyszer költenek, általában három tojást rak, színük rozsdabarna sűrűn foltozottak. A tojó kotlik, párja legfeljebb rövid időre váltja, amíg az általa hozott zsákmányt a közeli fán elfogyasztja. A kikelt fiókák és a család hosszú ideig összetartanak.
Magyarországon természetvédelmi oltalom alatt áll, fokozottan védett madár, amelynek az értéke 500 000 forint. Népi nevei a ráró, búvársas, halvágó sas, kéklábú sas.
A lakosság segítségét kéri az MME
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a lakosság bevonásával ismét országos erdei fülesbagoly telelőhely felmérést hirdet.
Veszélyes kártevő terjed a Balaton-felvidéken
Pusztító betegséget terjed ez az inváziós rovar, csak permetezéssel állítható meg.
Holdfényben szinte láthatatlan a gyöngybagoly
A zsákmányállatok nem képesek észrevenni a közeledő ragadozót a holdfényes éjjeleken, mert nem tudják megkülönböztetni az égi háttértől.
Frontokat meglovagolva vándorolnak a denevérek
Nemcsak a madarak, hanem a denevérek közt is vannak olyan fajok, amelyek több ezer kilométert vándorolnak.
Így hat az emberiség az evolúcióra
Számtalan példa ismert, amikor emberi nyomásra dolgozott a szelekció.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
