Az első gyurgyalag Balatonalmádi határában
2020-ban, április 18-án láttam és hallottam az első gyurgyalagot Balatonalmádi határban, a Megye-hegyen, ahol nem utolsó sorban csodás a panoráma, no és sok-sok védett és ritka zuzmó is él.
Éppen ottjártamkor jelent meg a „prüttyögő” madár a terület felett, repülő rovarokra vadászva.
A gyurgyalagok (Merops apiaster) legjellemzőbb költőhelyei a löszfalak, folyópartok magas partfalai, agyagfejtők és a homokbányák, itt a puha talajba vízszintes költőüreget készítenek. A vízszintes költőüreget először a hím kezdi el készíteni, majd mikor meg tudnak kapaszkodni a falon, erőteljes kaparó mozdulatokkal a lábaikkal lökik ki a földet. Az elkészült költőüreg hossza akár két méter is lehet, amelynek végén egy mélyedésbe kerülnek a tojások minden fészekanyag felhasználása nélkül. Fészekalja 6-7 hófehér tojásból áll, mérete 26×22 mm. Jellemző az odúban, sötét üregben költő madárfajokra a hófehér tojás, hiszen a sötétben a madár a világos színt jobban érzékeli. A gyurgyalagoknál előfordul, hogy a fészekalj etetésébe egy harmadik felnőtt madár is besegít. Ezeknek a madaraknak általában nincs fiókájuk, meghiúsult a költésük. Segítségük nagyban hozzájárul, hogy az ilyen fészekaljból kirepülő fióka jobb kondícióban legyen, ezáltal megnő a túlélési esélye. Az ornitológusok megfigyelései alátámasztják, hogy az etetésbe besegítő madár általában a szülőpár rokona, így genetikai állományuk részben hasonló. Ebből következően, ha saját fiókáin nem is, de a rokon fiókákon keresztül genetikai állományának egy részét át tudja örökíteni a következő generációra, másrészt a mostohagyerekek táplálásával gyakorlatot szerez.
Népi elnevezése Veszprém és Vas megye területén a piripió, méhmadár, utóbbi utal zsákmányára, amelyek mindenféle repülő rovar, méhek, darazsak, poszméhek, hangyák, szitakötők, sáskák. Fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke: 100 000 Ft.