Egy bogár segítheti a parlagfű-allergiásokat

A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) nevét ma már szitokszóként használjuk, nemcsak mezőgazdasági kártétele, hanem leginkább az allergizáló hatása miatt.  Európában legalább 13,5 millióan szenvednek a parlagfű pollenje okozta jelentős allergiában, s ennek külön gazdasági kár (évi 7,4 milliárd euró) is az eredménye, az emberi szenvedésen túl. Az elméleti számítások szerint 23 millió főnek okoz valamilyen szintű kellemetlenséget a parlagfű pollenje.

A parlagfűfélékre szakosodott levélbogár, amely a gazdanövényhez hasonlóan amerikai őslakos, 2013-ban szintén bekerült Európába (hasonlóan a parlagfűhöz, minden valószínűség szerint mezőgazdasági szállítmányban érkezhetett). A bogár, amelyet magyarul parlagfű-olajosbogárnak (Ophraella communa) hívnak, egy újonnan napvilágot látott nemzetközi kutatás alanya volt, s az eredmények alapján, neki köszönhetően legalább 2 millió fővel kevesebb embert érinthet majd az allergia. A friss kutatást a Nature Communications tette közzé.

A kutatók olyan adatokat vizsgáltak meg, amelyek a bogár megjelenése előtt, illetve azt követően születtek, s a parlagfű helyi elterjedését, a pollenkoncentrációt, valamint az allergiában szenvedők számát, a gazdasági hatások anyagi értékét helyi viszonyokra lebontva tartalmazták. Ezzel össze lehetett hasonlítani a bogár előtti és utáni korszakokat, s az egyelőre még kisebb területen élő rovar hatását modellezni lehetett.

A bogár Európa délebbi vidékein már egyes területeken elterjedt, elsőként Olaszország északi vidékein honosodott meg, s itt már jól mérhető hatása van a jelenlétének. A bogár a mérések szerint a parlagfű pollenjének mennyiségét 82 százalékkal képes csökkenteni, sok esetben már azelőtt lerágva a növényt, hogy az virágba borulna, s elkezdené ontani a pollent. Hazánk a parlagfű-szennyezettség szempontjából forrópontnak számít, igen jól érzi magát e behurcolt gyomnövény a Kárpát-medence területén. A globális felmelegedés hatására emellett egyre északabbra tolódik az elterjedése.

Felmerült, hogy a bogár nemcsak a parlagfű növényt eszi meg, hanem például a napraforgót is, azonban az erre vonatkozó európai és kínai terepi kísérletek ezt nem igazolták. Az alig fél centis parlagfű-olajosbogár elsődleges elesége a parlagfű, kimondottan melegkedvelő rovar, amelynek szaporodásához a nyári nagy melegekre van szükség. A kellő hőmérséklet megléte elősegíti gyors fejlődését és szaporodását, 3-4 hét alatt petéből szaporodóképes bogárrá alakul, s közben nagy mennyiségben rágja a parlagfű levelét. Mivel kiválóan repül, ezért képes megfelelő környezeti körülmények esetén, nagyobb területen is csökkenteni e növény mennyiségét. Parlagfű híján más gyomokat fogyaszthat, de ha van választási lehetősége, akkor csak a parlagfüvet eszi, és a terepi vizsgálatok alapján nem tudtak károkozást kimutatni semmilyen őshonos növényen vagy kultúrnövényen.

A bogarat Kínában biológiai védekezés céljára tenyésztik és tömegesen engedik szabadon a parlagfűvel szennyezett területeken, ahol áprilistól októberig 3-4 generációja nő fel e gyomfaló bogárnak. Gyakorlatilag képesek teljesen tarra rágni a parlagfüvet annak virágzása előtt, így az éves maghozam nulla. Mivel a parlagfű magvai nagyon sokáig életképesek a talajban, a bogár hosszú időn keresztül használandó lehet egy-egy területen.
Európa déli részén (ebbe a Kárpát-medence legdélebbi régiói is beletartoznak,ahol már most jelen van a bogár) szintén 3-4 generációja nőhet fel. A kevésbé meleg területeken (pl. az Alpoktól nyugatra-északra eső régiókban) az eddigi felmérések szerint 1-2 generáció nő fel évente.

A kutatócsoportnak az a véleménye, hogy azokon a területeken, ahol a klíma megfelelően meleg, érdemes lehet mesterségesen meggyorsítani az egyébként természetes úton is zajló terjedését. A bogár jelenlétének hosszú távú hatásai ugyan nem ismertek, de amíg van tápnövénye, s amíg a klíma kedvez a szaporodásának, akkor is terjedni fog, ha nem akarjuk. Emellett célszerű lenne átfogóbb, és különböző környezeti feltételek között is terepi vizsgálatokat végezni a parlagfű-olajosbogár tápnövény-preferenciáját illetően, mielőtt szándékosan segítjük elő a terjedését.