Háztáji asztrofotós tippek

A fotográfusok életét is korlátok közé szorítja a napjainkra kialakult helyzet, de az égbolt felé még mindig nyitva áll a képzeletbeli kapu. Az alábbiakban – a teljesség igénye nélkül – néhány olyan ötletet kívánok megosztani, ami viszonylag egyszerű fototechnikával, egy átlagosan fényszennyezett kisvárosi környezetben, udvarból, tetőablakból megvalósítható. Mellőzzük az óragépes követést igénylő témákat, viszont eszköz oldaláról minimális követelmény egy állványra rögzített tükörreflexes váz. Minden esetben feltüntetjük a kép készítésénél használt beállításokat is. Honlapunkon minden hónapban közzétesszük az időszak aktuális égi jelenségeit – derült ég függvényében – mindig naprakészek lehetünk.

Együttállások fényképezése

Fényesebb égitestek – Hold, bolygók, csillagok – egymáshoz való látszólagos közelségét együttállásoknak hívjuk. Megfigyelésük inkább esztétikai, mintsem tudományos jelentőségű. Egy-egy tereptárgyat a képbe komponálva máris emberi léptéket adhatunk a képnek. Mivel az említett jelenségek viszonylag fényesek, így rövid, néhány másodperces expozíció is elegendő a megörökítésükhöz. Március és április folyamán a Vénusz volt az égi színház főszereplője; a Fiastyúkkal, Hyadokkal, Holddal való közelségét élhettük meg. A mellékelt fotó április 10-én készült a szerző udvarából nyugati irányba tekintve: a virágzó cseresznyefa felett a Vénusz-Fiastyúk-Hyadok alkotta háromszög fénylik. A fotó Canon EOS 6D vázzal 24-105 L f/4 objektívvel készült, 45 mm-rel, f/6,3 , 5 s és ISO 4000 mellett. A virágzó fának a közvilágítás adott derítést, így az átlagosnál kissé alacsonyabb színhőmérsékletet használtam a természetes hatás kedvéért. Egy Kenko lágyító szűrő adott az égitesteknek kissé diffúz effektust.

Forrás: Ladányi Tamás

Fókuszban az űrjárművek

Izgalmas fotografikus célpont lehet a Nemzetközi Űrállomásnak, a különböző típusú (csillagászati, távközlési, távérzékelő, meteorológiai stb.) műholdaknak, ezek felvillanásainak, Iridium-flereknek, a Starlink projekt eszközeinek a nyomon követése és kompozícióba való illesztése. Egy adott helyről való megfigyelésükhöz ma már számos ingyenes, online használható szoftver áll rendelkezésükre, amely – a földrajzi koordináták definiálása után – kiszámolja, kirajzolja a különböző űreszközök átvonulását. Számomra a CalSky és a Heavens-Above mutatkozik a legsokoldalúbbnak. Érdemes már a jelzett feltűnési időpont előtt elindítani az expozíciót, nehogy véletlenül lemaradjunk. A bemutatásra került fotó azt a pillanatot ábrázolja, amikor a Nemzetközi Űrállomás (a kép bal felső sarkából indulva) útját egy Boeing 757-230 típusú repülőgép keresztezi. A felvétel Canon EOS 6D vázzal, Canon 8-15-ös objektívvel készült programozható távvezérlés segítségével: a sorozatfelvétel folyamán a kamera 23 darab, egyenként 6 másodperces expozíciót rögzített.

Forrás: Ladányi Tamás

Légköroptikai jelenségek

A téma ebben az esetben valóban az utcán hevert, ugyanis a szomszéd ház elé ültetett rózsákat használtam arra, hogy a Pünkösdkor hirtelen feltűnt naphalót, megörökítsem. Kitakarás nélkül a Nap fénye túlragyogja a jóval halványabb szivárványszerű gyűrűt, de ezzel a módszerrel a tavaszias hangulatot árasztó díszlet és a jelenség együttesen látszik. 

A technika oldaláról egy Canon EOS 6D asztrokamera és egy 16-35 L f/2,8-as objektívet használtam, amelynél rendhagyóan kis blendét, f/12-t alkalmaztam a mélységélesség kiterjesztésére. Se szeri, se száma azoknak a légköroptikai effektusoknak, amelyek háztáji fotózáskor megörökíthetők; de mivel általában csak rövid ideig látszanak, a gyors reagálás a legfontosabb. Hasznos lehet, ha már előre szemrevételezzük a környezetünkben található, könnyen elérhető tereptárgyakat, amelyek alkalomadtán fotótémaként szolgálhatnak.

Forrás: Ladányi Tamás

Hold korongfotó

Hosszabb fókuszú – 400 mm feletti – teleobjektív vagy csillagászati távcső alkalmazásakor már látványosan felfedik magukat égi kísérőnk részletei. A Hold felszíne elegendően fényes ahhoz, hogy óragép használata nélkül is készítsünk róla fotót. A bemutatott felvétel 1200 mm-es refraktorra szerelt, belépő szintű vázzal, egy Canon EOS 600D-vel készült 1/160 s expozíciós idővel. Szemléletes lehet megfigyelni, hogy a holdfázisok változásával párhuzamosan hogyan tűnnek fel újabb és újabb részletek a Hold felszínén; a telehold környékén jól látszó Tycho-kráter és a belőle kiinduló sugársávok jól megfigyelhetők az égitest déli részén. Rendkívül látványosak lehetnek a Hold vagy a Nap előtt elhaladó repülőgépekről készített felvételek, azonban a nemzetközi légi forgalom drasztikus csökkenése miatt ezek esélye redukálódott.

Forrás: Ladányi Tamás

Meteorok

A népnyelvben hullócsillagok fényképezéséhez nagy előny ugyan a vidéki, fényszennyezéstől távoli ég, meteorrajok érkezésekor, nagyobb aktivitás idején viszont érdemes vadászni rájuk. Egy átlagos, kisvárosi környezetben az égi háttér fényességével fordítottan arányosan, relatíve rövidebb expozíciót és kisebb érzékenységet használhatunk, így csak a fényesebb hullókat csíphetjük el. Azokat viszont megörökíthetjük, ami komoly trófea! Olyan területét keressünk az égboltnak, amelyet legkevésbé zavarnak urbánus fények, és állítsuk a kameránkat abban az irányba! Mivel nem tudhatjuk, hogy egy meteor épp mikor és hol bukkan fel, ezért érdemes programozható távvezérlést alkalmazva több órát is fényképezni. Szerencsés esetben szabad szemmel, a fényképezőgéppel közösen is átélhetjük a felvillanás élményét, de a képeket utólag átvizsgálva is találhatunk az anyagban meteorokat. A mellékelt képet egy tetőablakból készítettem 2020. április 22-én, a Föld Napján, egy Canon EOS 600D kamerával Canon 16-35 L objektívvel 20 mm fókusszal, f/3,5 fényerő, 20 s expozíciós idő, ISO 1600 érzékenység mellett. Az eredeti képből kivágásra került a meteort és közvetlen környezetét tartalmazó terület.

Forrás: Ladányi Tamás

Városi csillagívek

A meteorok fényképezésénél a fényes égi háttér kapcsán már említett korlátozó tényező és technika ennél a témánál is érvényes; mégis látványos eredményt lehet elérni. Sőt, egy kivilágított horizont külön dinamikát adhat a képnek!  Földünk forgása miatt a csillagok hosszabb idő alatt koncentrikus íveket írnak le az égi pólus körül. A publikált kép közel egy óra expozíció eredménye (156 darab 20 másodperces kép), amelynél pontosan a fentebb részletezett eszközöket és paramétereket használtam. A meteorok fotózásakor készült képek hozadéka egy látványos csillagíves kompozíció is lehet. A végeredményt a nyersanyag összesítése révén kaphatjuk meg, amelyre legegyszerűbb szoftver az ingyenesen letölthető Startrails.

Csillagképek megörökítése

A bevezetőben azt ígértem, hogy mellőzzük a komolyabb technikákat, viszont két alapfokú segédeszközt mégis becsempésztem a végére. A mellékelt képsorozattal azt kívánjuk szemléltetni, hogy milyen hatással van egy csillagkép – jelen esetben az égbolt egyik legkönnyebben felismerhető alakzata, a Lant – megjelenésére az alkalmazott technika. Mind a három fotó közvetlenül egymás után készült, kissé párás, városi égen Canon 85 mm f/1,8-as objektívvel 20 másodperces záridőt, f/4 blendét használva, ISO 2000 érzékenységgel. Képfeldolgozáskor az eredeti kép 20 százalékát vágtam ki a Lant konkrét tagjaira koncentrálva. Mind a három képen ugyanazt a minimális színi és dinamikai kalibrációt hajtottam végre az Adobe Camera Raw alkalmazásban. Az 500-as szabály értelmében 85 mm fókusztávolságnál 6 másodpercet lehetne úgy exponálni, hogy a képen pontszerűek maradjanak a csillagok.

Forrás: Ladányi Tamás

1. Az első kép Lacerta Photorobot óragépes vezetéssel készült, ahol a csillagok láthatóan teljesen pontszerűek maradtak. A Tejút sűrű mezejében a fényes konstelláció szinte elvész a háttér csillagai között. Amennyiben mély-ég objektumokat is meg szeretnénk jeleníteni a képen, akkor ezt a módszert ebben az irányban is kiterjeszthetjük.
2. A második kép exponálásakor – szintén az említett óragépes vezetés mellett – az objektív elé egy Cokin P840 diffúzor lapszűrőt helyeztem el, amitől a Lant tagjai – élükön az égbolt egyik legfényesebb csillagával, a 0 magnitúdós Vegával – színes ködbe ágyazódva, markánsan kiemelkednek a háttérből. Szemléletes, hogy a szűrő addicionális hatásaként a háttér is sötétebb, kisimultabb, lett.
3. A harmadik kép azt az esetet mutatja, amikor sem vezetést, sem szűrőt nem alkalmaztam fotózáskor. Jól láthatóan a csillagok 20 másodperc alatt már kis íveket írtak le; így a Lant bájos alakzata is kissé jellegtelen maradt a végső képen.