Krisztina2021. augusztus 05., csütörtök
Természet

Mi történik a kolibrikkel, ha kidől egy fa?

National Geographic Magyarország

Az őserdőben időnként kidőlnek egyes fák, s az eseménynek hatása van az ökoszisztémára, kérdés, hogy milyen?

Forrás: Wikipedia

A panamai dzsungelben 25 éve folyamatosan vizsgálnak egy erdőrészt az Illinoisi Egyetem (Urbana-Champaign) kutatói, és hatalmas szerencse érte őket: egy óriási fa 2015-ben kidőlt, magával rántva néhány további, szomszédos fát, s így kb. 10 ezer négyzetméternyi (nagyjából másfél focipályányi) erdőterület nyílt fel. Ilyen fakidőlések rendszeresen előfordulnak mindenütt, itt az érintetlen erdő spontán fakidőléseiről van szó, ám ahhoz, hogy ez pontosan az évtizedek óta alaposan felmért és vizsgált erdőrészen történjen, valóban hatalmas szerencse kellett.
A keletkezett nyiladéknak köszönhetően a trópusi esőerdő dinamikus változásait lehetett természetes viszonyok közt tanulmányozni. „Harminc éve rendszeresen elsétáltam e fa mellett. Egyszerűen elképesztő méretű volt” – mesélte Jeff Brawn, az egyetem Természeti Erőforrás és Környezettudományi karának professzora. „Évek óta szinte itt éltünk ebben az erdőben, aztán egyszer csak úgy megváltozott, hogy eltévedtünk benne.”

Mivel Brawn és a munkatársai hosszú évtizedek óta gyűjtötték az adatokat ezen erdőrész madárfaunájáról, tökéletesen ki tudták így mutatni, hogy a fakidőlés milyen hatással volt erre a közösségre. Megvoltak az adatok a kidőlés előtti évtizedekből, és tovább gyűjtötték őket a kidőlést követően is.

Mit is jelentett akkor a dőlés és a vele kialakult nyiladék? Rengeteg, elképesztően sok kolibrit!

„A fakidőlés után hatalmas növekedést tapasztaltunk a kolibrifajok számában” – mondta Henry Pollock, aki Brawn csoportjának kutatója, a tapasztalt változásokról készített, és a Journal of Field Ornithology szakfolyóiratban közzé tett tanulmány vezető szerzője. „Az ezt megelőző 25 évben összesen csak 3-4 kolibrifajt dokumentáltunk ebben az erdőben, ráadásul mindegyik csak kevés egyedszámban bukkant fel. A dőlést követően viszont megduplázódott a fajszám. Volt egy faj, a panamai kolibri (Amazilia edward), amelyet korábban sose láttunk itt, a dőlés utáni évben pedig rögtön 16 egyede is megjelent.”

A kidőlt fa után maradt nyiladék
Forrás: Journal of Field Ornithology

 

A nyiladék keletkezése gyümölcsevő madarakat is vonzott, ezek is nagyjából megduplázódtak a dőlés előtti létszámukhoz képest, de volt olyan faj, amely egyenesen megháromszorozódott. Más madarak, mint pl. egy nyílt, füves térségekhez szokott pintyféle, egyszerűen úgy került ide a semmiből, mintha idevarázsolták volna.

Aztán, amilyen gyorsan megjelentek, úgy el is tűntek az új madarak, és a dőlés utáni negyedik évre visszaállt a létszám a dőlés előttire.

A kutatók szerint ez arra utal, hogy nagyon sok madár jól kihasználja az adódó lehetőségeket. „Valószínűleg csak cirkáltak az erdőben és a hatalmas méretű nyiladék mágnesként vonzotta őket. Egy ekkora felnyílt erdőterület sok kilométer távolságból képes lehetett idevonzani a madarakat, különösen érdekes a 16 kolibri esete. Hogy-hogy korábban sose találkoztunk velük?” – mesélte Pollock.

A fakidőlés során a napfény olyan, korábban az árnyékban meghúzódó növényekhez is eljut, amelyek így erőre kaphatnak, növekedni és virágozni, gyümölcsöt teremni is képesek igen gyorsan. Ez a változás olyan élelemforrásokat teremt a madarak és más állatok számára is, amelynek köszönhetően természetes, hogy igyekeznek kihasználni a lehetőséget. Ez persze sejthető volt, azonban soha korábban nem dokumentáltak ilyen eseményt.

A nyiladékok nem maradnak fenn sokáig a trópusi esőerdőkben, igen hamar benövik a napfényhez jutott fák, és újra bezárul a lombsátor, azonban a madarak képesek kihasználni a rövid időre megváltozott helyzetet is. Ezek a dőlés révén keletkezett nyiladékok igen fontos szerepet töltenek be az esőerdőkben, ahol természetes módon rendkívül ritkán keletkeznek erdőtüzek, így van lehetőségük egyes fajoknak átvenni a vezető szerepet másoktól. Pollock hozzátette: „Az ilyen rövid időre, de rendszeresen fennálló zavarások különösen fontosak lehetnek a madárfauna tájképi szintű megőrzése szempontjából. Ez számtalan más élőlényre is igaz, azonban a kutatásunkban a madarakkal foglalkoztunk, így rólunk tudunk konkrét bizonyítékkal szolgálni.”

Hozzászólások

Miként lehet megmenteni az albatroszokat a tengerszint emelkedésétől?

Miként lehet megmenteni az albatroszokat a tengerszint emelkedésétől?

Számos olyan tengeri szigeten költenek az albatroszok, amelyet fenyeget az emelkedő tengerszint.

A zsiráfok ugyanolyan társas lények, mint az elefántok

A zsiráfok ugyanolyan társas lények, mint az elefántok

A zsiráfokról eddig úgy tudtuk, hogy csak laza, futó társas viszonyaik vannak, s szinte nincs is szociális rendszerük, azonban az elmúlt 10 év kutatásai ezt megcáfolták.

A védett tengeri területeket is fenyegeti a halászat

A védett tengeri területeket is fenyegeti a halászat

Úgy tűnik, a tengerek védett régiói nem olyan hatékonyak, mint eddig hitték.

Megtalálták az igazi SpongyaBobot

Megtalálták az igazi SpongyaBobot

A sárga szivacs mellett még Csillag Patrik is feltűnik – igaz, a valóságban a két állat nem jön ki túl jól egymással.

A csimpánzok még nem léptek be a kőkorszakba

A csimpánzok még nem léptek be a kőkorszakba

A csimpánzok számtalan különböző eszközt használnak, ám az éles kőeszközök nincsenek ezek közt.

National Geographic 2021. júliusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 900 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket