Mi történik a kolibrikkel, ha kidől egy fa?

Az őserdőben időnként kidőlnek egyes fák, s az eseménynek hatása van az ökoszisztémára, kérdés, hogy milyen?

A panamai dzsungelben 25 éve folyamatosan vizsgálnak egy erdőrészt az Illinoisi Egyetem (Urbana-Champaign) kutatói, és hatalmas szerencse érte őket: egy óriási fa 2015-ben kidőlt, magával rántva néhány további, szomszédos fát, s így kb. 10 ezer négyzetméternyi (nagyjából másfél focipályányi) erdőterület nyílt fel. Ilyen fakidőlések rendszeresen előfordulnak mindenütt, itt az érintetlen erdő spontán fakidőléseiről van szó, ám ahhoz, hogy ez pontosan az évtizedek óta alaposan felmért és vizsgált erdőrészen történjen, valóban hatalmas szerencse kellett.
A keletkezett nyiladéknak köszönhetően a trópusi esőerdő dinamikus változásait lehetett természetes viszonyok közt tanulmányozni. „Harminc éve rendszeresen elsétáltam e fa mellett. Egyszerűen elképesztő méretű volt” – mesélte Jeff Brawn, az egyetem Természeti Erőforrás és Környezettudományi karának professzora. „Évek óta szinte itt éltünk ebben az erdőben, aztán egyszer csak úgy megváltozott, hogy eltévedtünk benne.”
Mivel Brawn és a munkatársai hosszú évtizedek óta gyűjtötték az adatokat ezen erdőrész madárfaunájáról, tökéletesen ki tudták így mutatni, hogy a fakidőlés milyen hatással volt erre a közösségre. Megvoltak az adatok a kidőlés előtti évtizedekből, és tovább gyűjtötték őket a kidőlést követően is.
Mit is jelentett akkor a dőlés és a vele kialakult nyiladék? Rengeteg, elképesztően sok kolibrit!
„A fakidőlés után hatalmas növekedést tapasztaltunk a kolibrifajok számában” – mondta Henry Pollock, aki Brawn csoportjának kutatója, a tapasztalt változásokról készített, és a Journal of Field Ornithology szakfolyóiratban közzé tett tanulmány vezető szerzője. „Az ezt megelőző 25 évben összesen csak 3-4 kolibrifajt dokumentáltunk ebben az erdőben, ráadásul mindegyik csak kevés egyedszámban bukkant fel. A dőlést követően viszont megduplázódott a fajszám. Volt egy faj, a panamai kolibri (Amazilia edward), amelyet korábban sose láttunk itt, a dőlés utáni évben pedig rögtön 16 egyede is megjelent.”

A nyiladék keletkezése gyümölcsevő madarakat is vonzott, ezek is nagyjából megduplázódtak a dőlés előtti létszámukhoz képest, de volt olyan faj, amely egyenesen megháromszorozódott. Más madarak, mint pl. egy nyílt, füves térségekhez szokott pintyféle, egyszerűen úgy került ide a semmiből, mintha idevarázsolták volna.
Aztán, amilyen gyorsan megjelentek, úgy el is tűntek az új madarak, és a dőlés utáni negyedik évre visszaállt a létszám a dőlés előttire.
A kutatók szerint ez arra utal, hogy nagyon sok madár jól kihasználja az adódó lehetőségeket. „Valószínűleg csak cirkáltak az erdőben és a hatalmas méretű nyiladék mágnesként vonzotta őket. Egy ekkora felnyílt erdőterület sok kilométer távolságból képes lehetett idevonzani a madarakat, különösen érdekes a 16 kolibri esete. Hogy-hogy korábban sose találkoztunk velük?” – mesélte Pollock.
A fakidőlés során a napfény olyan, korábban az árnyékban meghúzódó növényekhez is eljut, amelyek így erőre kaphatnak, növekedni és virágozni, gyümölcsöt teremni is képesek igen gyorsan. Ez a változás olyan élelemforrásokat teremt a madarak és más állatok számára is, amelynek köszönhetően természetes, hogy igyekeznek kihasználni a lehetőséget. Ez persze sejthető volt, azonban soha korábban nem dokumentáltak ilyen eseményt.
A nyiladékok nem maradnak fenn sokáig a trópusi esőerdőkben, igen hamar benövik a napfényhez jutott fák, és újra bezárul a lombsátor, azonban a madarak képesek kihasználni a rövid időre megváltozott helyzetet is. Ezek a dőlés révén keletkezett nyiladékok igen fontos szerepet töltenek be az esőerdőkben, ahol természetes módon rendkívül ritkán keletkeznek erdőtüzek, így van lehetőségük egyes fajoknak átvenni a vezető szerepet másoktól. Pollock hozzátette: „Az ilyen rövid időre, de rendszeresen fennálló zavarások különösen fontosak lehetnek a madárfauna tájképi szintű megőrzése szempontjából. Ez számtalan más élőlényre is igaz, azonban a kutatásunkban a madarakkal foglalkoztunk, így rólunk tudunk konkrét bizonyítékkal szolgálni.”