A menyétfélék családjáról

A menyétfélék igencsak változatos társulat. Nagyságukban, alkatukban, életmódjukban is döbbenetesen sokfélék; olyannyira, hogy rokonsági viszonyaik földerítéséhez a genetikai alapokig kellett hatolni. A menyét, a ragadozók törpéje alig nagyobb egy egérnél, az óriásvidra viszont 40 kilósra és 1,5 méteresre is megnőhet. A velőre éhes rozsomák szét tudja roppantani a jávorszarvas combcsontját, a tengeri vidra követ használ szerszámként, azzal töri föl a kagylók teknőjét. A nyuszt jobbára fán lakik, a borz szövevényes alagútrendszert ás magának, a vidrafélék pedig áttértek a vízi életre.
Azért a nyestféléknek is van egykét közös, általános vonásuk. Testük nyúlánk, farkuk középhosszú, fülük kicsi, szőrzetük tömött. Rendszerint egymagukban kóborolnak, és zömmel éjjel vadásznak. A tengeri vidra kivételével mindegyiküknek van fartáji bűzmirigye, annak orrfacsaróan szúró szagú váladékával jelölik meg területüket. Rendkívül jól alkalmazkodnak a környezeti viszonyokhoz, Ausztrália és Antarktika kivételével minden földrészt meghódítottak.
Ami életvitelüket illeti, valósággal tobzódnak a természet adta lehetőségekben. A nyest, a nyuszt meg a menyét ideje nem csekély részét a fákon tölti, a borz ehhez képest megrögzött üreglakó. A nyérc és az édesvízi vidra részben, a tengeri vidra teljes mértékben vízi életmódot folytat. Eltökélt és ügyes vadászok, de sokuk a döghúst sem veti meg, sőt némelyik növényi táplálékot is rendszeresen fogyaszt.