Kőművesméh remekbe szabott építménye

A természetben mindig az apró csodák vonzottak, azok, amelyek nem annyira látványosak, hanem csak elmélyülés után tárulnak elénk.

Talán ezért is kezdtem el mostanában a zuzmók szépséges és rejtelmes világát lesni. No, nem, mint szakértő, csak mint a szépet szerető és megörökítő. Szóval, zúzmókeresés közben akadtam rá a Megye-hegyen, Balatonalmádi határában egy kőművesméhfaj (Megachile sp.) csodálatos építményére egy kisebb kövön.
E méhre jellemző, hogy építkezés előtt gondosan kiválasztja a helyet, azután alaposan megtisztítja, ha pedig nem felel meg neki, akkor tüstént otthagyja. Ha kedvére való a terep, elkezdi az építkezést, és ezután szorgalmas munka következik. Kemény fészket épít agyagszemcsékből és kis kődarabokból. A munkát apró homokszemcsék hordásával kezdi, majd egyre „durvább” anyagokat épít be. A köveket és a göröngyöket széles melléhez szorítja a lábával, így cipeli a kiválasztott építkezés helyszínére.
A fészkei kicsiny korsók, amelyek szabályosan sorakoznak egymás mellett. A kövek közeit „habarccsal” tölti ki, később lesimítja. A belső felszín leheletfinoman eldolgozott, mint egy precíz kőművesé. Ha kész a kamrácska, a tetején lévő nyíláson keresztül szapora munkával telehordja nyálával kevert mézzel és virágporral. Utána rápetézik, és befalazza a nyílást. Alig szárad meg a kamra falazata, újabb építésének lát neki.
A jövő záloga pedig a kamrában rejlik.