Gusztáv, Marcell2021. január 16., szombat
Természet

Miért játszanak kövekkel a vidrák?

National Geographic Magyarország

Az ügyes mancsú vidrák több fajánál megfigyelték már, hogy apróbb kövekkel, kavicsokkal játszanak, mancsukkal forgatják, dobálják azokat, mintha csak zsonglőrködnének.

Forrás: Wikipedia

Különféle elméletek születtek erről a játékról, például gondolták gyakorlásnak a kagylók felnyitogatásához. Azonban a vizsgálatokból úgy tűnt, hogy bár a fiatal vidrák többet játszanak így, mint a felnőttek, egyáltalában nem voltak hatékonyabbak az élelem felnyitása terén. Ez alapján valószínűsíthető volt, hogy a játék nem az élelemszerző képességek javítását szolgálja, hanem valami egészen mást. Az Exeteri Egyetem kutatói állatkertekben, vadasparkokban tartott vidrák (ázsiai kiskarmú vidra – Aonyx cinereus, és simaszőrű vidra – Lutrogale perspicillata) vizsgálatával jártak utána, hogy vajon mi is vezérli e bájos emlősök játékosságát. (Vagyis nem a közismerten eszközként követ használó tengeri vidrákról van szó!)

A kutatás eredménye szerint a vidrák akkor játszanak, ha már éhesek.
Mari-Lisa Allison etológus, a kutatás vezetője elmondta: „Az állatkertek látogatóit gyakran elbűvöli a vidrák játékossága, ám ennek ellenére meglepően kevés vizsgálat igyekezett kideríteni, miért is játszanak kövekkel olyan sokat, a mostani kutatásunk betekintést enged ebbe az izgalmas viselkedési formába. Bár jelenleg minden arra utal, hogy a köveket azért dobálgatják, forgatják, mert éhesek, az egyelőre nem világos, hogy pontosan milyen célok vezettek e magatartáshoz.”

Az vizsgált, Ázsiában honos, két vidrafaj ugyan közeli rokon, ám eltér a zsákmányuk: a kiskarmú vidra kagylókat és rákokat fogyaszt, míg a simaszőrű vidra halat eszik, ezért a két fajnak egészen eltérő mozdulatokra van szüksége az élelem megszerzéséhez is. A kutatók különböző feladatok elé állították a vidrákat, a feladatok lényege az volt, hogy fifikás módon elérhető élelmet kellett megszerezniük. Azt vizsgálták, hogy vajon a többet játszadozó vidrák ügyesebbek-e ezeknek a feladatoknak a megoldásában is, vagyis azt, hogy a játék „gyakorlás” lehet-e az élelemszerzéshez. Azt is megvizsgálták, hogy van-e összefüggés a játék és a vidra kora, neme, és az éhségének foka között.

Azt találták, hogy mind a fiatal, mind az időskorú (már nem szaporodó) vidrák többet játszottak, mint a felnőtt korúak, ebből arra következtetnek a kutatók, hogy a játék funkciója változhat az életkor előrehaladtával, például a fiataloknál segítheti a fejlődést, az időseknél pedig az agy karbantartását szolgálhatja. Az is lehet, hogy a fiatalokat nevelő felnőtt vidraszülők pusztán azért játszottak kevesebbet, mert nem jutott rá elég idejük, mivel azt jórészt az utódnevelésre kellett fordítaniuk.
A játék gyakorisága nem függött a vidrafajtól sem, és attól sem, hogy milyen nemű az állat. Az viszont alapvető összefüggésnek bizonyult, hogy minél éhesebb volt egy vidra (vagyis minél közelebb volt a következő etetés ideje), annál többet játszott.

A vizsgálat a játék evolúciójába is bepillantást enged, erről egyre inkább úgy tűnik, nem biztos, hogy közvetlen gyakorlati haszna van e tevékenységnek, és lehet, hogy érdemes eljátszanunk a gondolattal, hogy esetleg pusztán a játék öröméért teszik az állatok.

Hozzászólások

Megfejtették a galápagosi gazdag élővilág egyik titkát

Megfejtették a galápagosi gazdag élővilág egyik titkát

A kutatók egy ideje tudják, hogy a víz helyi mozgásai kulcsfontosságúak a Galápagos-szigetek számára, az áramlásokat irányító faktorokat viszont eddig nem ismerték.

Kerítések keserítik meg a vándorló állatok életét

Kerítések keserítik meg a vándorló állatok életét

Évente több ezer villásszarvú antilop és öszvérszarvas kerekedik fel a Green River medencéjében, hogy elérjék nyári szálláshelyüket.

Gondoskodás urbánus társbérlőinkről a téli időszakban

Gondoskodás urbánus társbérlőinkről a téli időszakban

Városlakó emberként észrevesszük, hogy több társbérlő is megjelenik körülöttünk, különösen a téli időszakban. A városi vadvilág alkalmazkodik, gyakran hasznot is húz a települések közelségéből.

A cigánycsuk lett a 2021-es év madara

A cigánycsuk lett a 2021-es év madara

A cigánycsukot (Saxicola rubicola) választotta egy tavalyi internetes szavazáson a lakosság a a 2021-es év madarának.

Ételmaradékok segíthették a kutya háziasítását

Ételmaradékok segíthették a kutya háziasítását

Hogyan lehetséges, hogy az emberek végül háziasították a hasonló prédákra vadászó ragadozókat?

National Geographic 2021. januári címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

11 160 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket