Előd, Szalóme, Kordélia2020. október 22., csütörtök
Természet

Hogyan fotózzunk madarakat, zavarásuk nélkül?

National Geographic Magyarország

Ha túl közel megyünk, megzavarjuk, s a madár elriad, ha távolról fényképezünk, nem sok látszik majd belőle. Mi a megoldás?

Sárga billegető
Forrás: Oroszi István / Önök küldték

A vadon élő állatok fotózásánál alapvető, hogy a fotós az állat érdekeit tartsa szem előtt, és csak akkor próbálkozzon a fényképezéssel, ha ez a tevékenység nem zavarja az állatot. A különösen mozgékony madarak esetében az jelenti a legnagyobb kihívást, hogy kellően közel tudjunk kerülni hozzájuk, ezért a Cornell Egyetem világhírű Ornitológiai Intézetének lapja, az All About Birds egy praktikus összefoglalóval segíti a madárfotósokat.

Nem elsőre fog a tökéletes fotónk elkészülni, legyünk türelmesek,  legtöbbször érdemes várni!
Forrás: Szomju LáSzló / Önök küldték

 

Türelem

A madarak akkor reagálnak a legjobban a próbálkozásunkra, ha türelmesen közelítjük meg őket. Hagyjunk nekik időt ahhoz, hogy megszokják a jelenlétünket, a mozdulatainkat! Ilyenkor a madár viselkedése is természetes és nyugodt marad, s ha elég időt hagyunk nekik, meglepően bizalmasak lehetnek. Ne siessük el akkor se a dolgot, ha a madárról úgy látjuk, könnyedén tolerálja a jelenlétünket, ilyenkor elég egy rossz mozdulat és már el is illant.

Változatlanság

Igyekezzünk minden szokatlan dolgot eltüntetni, így nem vonjuk magunkra a madár figyelmét és nem is riad meg.  Ékes példa erre egy másik ember jelenléte: ha a madárnak nemcsak egy, hanem több személyre kell figyelnie, sokkal kisebb eséllyel marad nyugodt, hisz ilyenkor több a potenciális veszélyforrás, több irányból közelednek feléje. Ezért, ha nem egyedül van a fotós, akkor érdemes úgy állni, hogy a madár szemszögéből nézve a fotós háta mögött, vele egy vonalban legyen a másik személy. Ugyanilyen fontos lehet az is, hogy például egy kilógó ruhadarab ne lebegjen a szélben, ha ilyen holmit viselünk, mindig tűrjük be a rakoncátlan darabokat. Fontos az is, hogy ne feltűnő színű vagy épp fehér ruhában álljunk a vadonban, ez is felkelti a madár figyelmét, riasztólag hathat rá. Kerüljük a szeles időt, ha lehet, ilyenkor ugyanis a tapasztalatok alapján a madarak sokkal óvatosabbak.

Ne tűnjünk ragadozónak!

Nem baj, ha nem nézünk a madár szemébe közelítés során. Az se baj, ha épp nem látszik a madár szeme.  Sőt az se, ha a fotónkon inkább tűnik ágon ülő Pom Pomnak, mint kócsagnak.
Forrás: Molnár Károly / Önök küldték

Segíthet, ha nem bámulunk közvetlenül a madárra, a megközelítése során a periférikus látásunkat használva ellenőrizzük, hogy jó irányba haladunk-e. Már az is segíthet, ha az arcunkat eltakarjuk a fényképezőgéppel vagy az állványunkkal, ilyenkor kisebbnek és veszélytelenebbnek tűnünk a madár szemében. A megközelítésnél érdemesebb cikkcakkban vagy oldalirányban haladni, nem egyenesen „lerohanni” a madarat, sokukat könnyebb úgy becserkészni, ha azt hiszik, elmegy mellettük az ember, s nem feléjük tart.

 

Minimális zajjal és mozdulatokkal

A madarak ki nem állhatják a hirtelen, vagy a gyors mozdulatokat. Épp ezért, ha mozgunk, azt mindig lassan, komótosan tegyük, ne lóbáljuk a karjainkat, figyeljünk rá, hogy a kamera se himbálózzon a nyakunkban, ne álljunk fel, vagy épp ne guggoljunk le hirtelen. Minél jobban megszokta a jelenlétünket a madár, annál nagyobb mozdulatokat tehetünk, de ilyenkor is maradjunk lassúak.
Igyekezzünk csendben maradni, kerüljük a hangos beszédet is! Sok madár nem szereti a fényképezőgép kioldójának a hangját, főként közelről, és bizony néhány gépé kimondottan hangos, főként sorozatfotózáskor. Ez viszont olyan zaj, amit nem tudunk elkerülni fényképezéskor, így hozzá kell szoktatni a madarunkat. Már távolabbról érdemes neki „megmutatni” a kioldó hangját, eleinte csak 1-1 kattintást, majd apránként sorozatokat is. A legtöbb madár gyorsan hozzászokik a hanghoz, és még a vakuhoz is, ha fokozatosan, távolabbról kezdve mutatjuk be neki. Azonban ilyen elővigyázatosságok mellett is elriadhatnak, így sorozatot csak akkor lőjünk, ha feltétlen szükséges, ha van rá lehetőség, akkor csendes üzemmódban exponáljunk. A zajra természetesen akkor is ügyeljünk, ha lesből fotózunk!

 

Ismerjük meg a madarak viselkedését!

Számos madár szeret kiülni magaslatokra, oszlopokra, ágakra, a környezet fölé nyúló pontra, ahonnan beláthatja a vadászterületét – mint ez a rozsdafarkú. Hasonlóan viselkednek pl. a légykapók, gébicsek, vagy a gyurgyalagok is, közös bennük, hogy repülő rovarokra vadásznak. Ha ismerjük a kiszemelt madarat, az már félsiker!
Forrás: Sirkó Csaba / Önök küldték

Nagyon sok esetben árulkodó a madár viselkedése, kiderül belőle, hogy mennyire érzik magukat biztonságban a közelünkben, s az is, ha készülnek elreppenni. Ha megismerjük ezeket, akkor tudni fogjuk, adott pillanatban mozdulatlanná kell válnunk ahhoz, hogy a madár megnyugodjon, s ne repüljön el. Riadt, fokozottan figyelő madár általános jelének tekinthető az egyenes, kinyújtott testtartás, vagy az, ha félbehagyják, amit épp csináltak, esetleg riasztóhangot is kiadnak. Ez utóbbiakat érdemes megismerni, madárfajonként, erre pl. a xeno-canto nevű madárhang-gyűjteményből van lehetőségünk, madárfajra rákeresve az „alarm call” hangfelvételt lejátszva hallhatjuk meg. Ha azután a terepen is meghalljuk a kiszemelt fajnál, akkor már tudni fogjuk, hogy nem nyugodt a madarunk.

A madár ijedségében üríthet is, ahogy ez a vércse teszi.
Forrás: Göde Zoltán / Önök küldték

 

Vannak olyan fajok, amelyek riadalom esetén előrehajolnak, esetleg ürítenek is, mielőtt felrebbennek, de számos aprócska jel is van, minden madárnál más és más, amelyeket a szorgalmas (és egyébként is szórakoztató) megfigyelésükkel megismerhetünk.

A szajkók közelsége sokszor felülírja a madárfotós terveit. Ez a gyakran pimasz viselkedésű, nagyobb termetű madár könnyen elriasztja a kiszemelt madarunkat.
Forrás: Velki Pál / Önök küldték

Érdemes a kiszemelt madarunkon túl más, környéken lévő madarakra is figyelni, ezek néha ugyanúgy elriaszthatják a „mi” madarunkat, ahogy magunk is. Ilyenek lehetnek egyes cankók, récék vagy ludak, de általánosságban elmondható, hogy minél több más madár van a kiszemelt fotalanyunk körül, annál nagyobb az esélye, hogy valamelyik el fogja riasztani vagy az egész madárhad felreppen. Épp ezért érdemes egyedül lévő madarak fotózására koncentrálnunk.

Lapuljunk!

A vízimadarak jobban is mutatnak fotón, ha alacsonyról készül a felvétel róluk. Gólyatöcs a debreceni Fancsika-tavon.
Forrás: Balogh Tibor / Önök küldték

 

Meglepően közel lehet jutni egyes madarakhoz, főleg partimadarakhoz, ha alacsonyan, a földön kúszva közelítjük meg őket, magunk előtt tolva az állványra applikált kamerát a föveny homokjában. Ilyen esetben akár karnyújtásnyira is kerülhetünk hozzájuk. Ha egyenetlen terepen vagyunk, akkor is igyekezzünk alulról megközelíteni a madarunkat, például egy árokban haladva!

Gyakoroljunk emberhez szokott madarakon!

Az emberközeli életmódú madarakkal érdemes kezdeni, gyakorlásképpen. Tőkés réce tojó a fiókájával.
Forrás: Babos Rita / Önök küldték

 

Praktikus dolog az ember közelében élő, s az emberhez szokott madarakon megtanulni a madárfotózás titkait, és ehhez sokszor el se kell menni otthonról. Számos faj egyes egyedei hozzászoknak az ember közelségéhez, ha naponta konfliktusmentesen találkoznak velünk. Városi kertek, parkok, vagy más, gyakran látogatott helyek, mint pl. a természetvédelmi oltalmat élvező területek madarai, ahol sok ember megfordul, de az állatokat senki se bántja, különösen jó iskolát jelenthetnek. Remek gyakorlási lehetőség a városi parkok tavain élő récék, sirályok, vagy a nyilvános strandok környékén élő más vízimadarak fotózása.

Egyes fajokat különösen nehéz fotózni, nem szívesen mutatkoznak nyíltan, ilyen pl. a sárgarigó is, így külön szerencse kell ahhoz, hogy sikerüljön lencsevégre kapni.
Forrás:  Besenyei Lajosné / Önök küldték

 

Ha egy ideje már figyeljük a madarakat, ki fog derülni az is, hogy egyes fajokat különösen nehéz megközelíteni, még akkor is, ha emberközeli életmódot folytatnak, míg más fajok kimondottan szelídek és egyáltalán nem tartanak az embertől. Ez különösen igaz azokra a tengeri madarakra, amelyek életük nagy részét embertől távol, a vízen töltik, mint pl. az albatroszok, lundák (bár itthon senkit se fenyeget annak a veszélye, hogy albatrosszal találkozzon), szinte észre se veszik, hogy ott az ember, illetve sok esetben a fiatal madarakra is jellemző lehet, hogy szokatlanul bátrak az ember társaságában.

Ne adjuk fel!

No, még öt perc … és akkor hirtelen berobog a képbe a leszálló hattyú, és még a fények is együttműködőek a jó kép érdekében.
Forrás: Ács Tibor / Önök küldték

Ez nem azt jelenti, hogy egyazon madarat, amelyet már egyszer felrebbentettünk a jelenlétünkkel, folyamatosan üldözzünk, hanem általánosságban legyünk türelmesek a madárfotózásban. Az embernek könnyen kedvét szegheti néhány kudarcélmény, de ezekből is tanulhatunk. Lehet, hogy a kiszemelt madárfajt csak egy bizonyos területen nem tudjuk fényképezni, másutt viszont könnyen sikerülhet. Az is előfordulhat, hogy számtalan sikertelen próbálkozás után egyszer csak váratlanul mégis összejön a kívánt felvétel a „no, még egy utolsó esély” alkalmával, ráadásul a szerencsének köszönhetően még a vártnál is jobb fényviszonyokban vagy jobb kompozícióban.

Hozzászólások

Lombkoronákat összekötő kötélhíd segíti a gibbonok mozgását

Lombkoronákat összekötő kötélhíd segíti a gibbonok mozgását

A lombkoronákat összekötő kétágú kötélhidat készítettek kutatók a Hainan szigetén élő, súlyosan veszélyeztetett hainani gibbon megmentésére.

Jótékonyan hathat a természet a gyermekek immunrendszerére

Jótékonyan hathat a természet a gyermekek immunrendszerére

Úgy tűnik, az egészség számára fontos baktériumoknak jót tesz a természetes környezet.

A mélykúti júdásfa az Év Fája 2020-ban

A mélykúti júdásfa az Év Fája 2020-ban

Az Év Fája versenyt immár 2010 óta szervezi minden évben az Ökotárs Alapítvány. A címet idén, a július óta tartó online szavazáson izgalmas küzdelem után, a mélykúti júdásfa nyerte el.

Indul a 2021-es év hala közönségszavazás

Indul a 2021-es év hala közönségszavazás

Az angolna (Anguilla anguilla), a fürge cselle (Phoxinus phoxinus) és a jászkeszeg (Leuciscus idus) verseng a 2021-es év hala címért - közölte az MTI-vel Magyar Haltani Társaság elnöke.

Halakat rabló madár

Halakat rabló madár

Régi nevük rablósirályok, és ezt az elnevezést nem meghazudtolva az a taktikájuk, hogy nagyobb vizeinken a sirályoktól és csérektől rabolják el a zsákmányukat.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket