A nádirigók is elkezdték a fészeképítést
A Marcal-folyót vagy inkább csatornát (napjainkra már nem a természetes medrében folyik) kísérő nádfoltjából a nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) „kara-kara-kir-kir” érdes éneke hallható hajnaltájt.
Elnevezése nem túl találó, hiszen a nádiposzáták családjába tartozik, nagyobb mérete miatt kapta a rigó nevet. A folyóparton állva könnyen megfigyelhetjük az amúgy is bizalmas madarat. Araszolva felkúszik a nád legtetejére, és onnan zengi hangos énekét.
A nádirigó fészke mesterműnek számít a madárvilágban. A víz felett általában hatvan centiméterre építi nádlevélből, fűszálakból, nádbugából, amelyet a nádszálak közé fon mesteri precizitással.
A kotló madár szinte észrevétlen marad, az amúgy is mély fészekből csak a csőre és farka vége látszik ki. Fontos, hogy stabil és mély legyen az építmény, mert a nádast erősen mozgató szélben a tojások kipottyannának a fészekből.
A fiókák két hét alatt kelnek ki, kezdetben a tojó gyakran melengeti az apróságokat, később mindkét szülő felváltva táplálja őket. Táplálékuk búvárpókok, szitakötő lárvák, vízi poloskák, különböző pókok, legyek, lepkehernyók, kabócák. A nádirigó fiókáira jellemző, hogy tíz napos koruk körül a fészek peremére csücsülnek, ilyenkor gyakran megesik, hogy egy hirtelen jött vihar a vízbe sodorja őket. Képesek azonban apró szárnyaikkal csapkodva a vízen maradni majd a nádszálon ügyesen felkapaszkodnak a fészekhez. Hazánkban a kakukk leggyakrabban a nádirigó fészkébe rakja le tojásait.
A népi nevei a nagy nádiveréb, nádiveréb. A tojásainak a színe halványzöld-kékes alapon barnán-vörhenyesen szeplőzött. A telet Afrikában tölti.
Magyarországon védett madár a természetvédelmi értéke 25 000 forint.
Nyomkövetős nyakörvek energiaellátása
Dán kutatók ötlete alapján modern energiaellátással láthatják el a nagyobb testű állatokon használható nyomkövetős nyakörveket.
Nyaralásra fel! (X)
Az UNESCO Világörökség részeként Graz felejthetetlen pillanatokat kínál. 2003-ban Graz egyedül kapta meg az Európa kulturális fővárosa címet. Ez az igazán gazdag rendezvényév sok maradandó nyomot hagyott maga után: még húsz évvel később is számos jelét csodálhatjuk meg, például a Mura-szigetet, a Művészetek Házát vagy az Osztrák Szoborparkot.
Gondoskodó nyolclábú anyák
Lassan beköszönt a nyár. Langyos tavaszi szellő söpör végig a tiszasasi futballpálya csupasz talajfoltokkal tarkított gyepén. A fűcsomók között ujjnyi vastag lyukak tátonganak, a szegélyükön csillogó selyem pedig azt jelzi, hogy az üregeket különös lények lakják.
Fenyőligetek veszélyeztetett hüllője
Egy fajmegőrzési program keretében engedik szabadon a Pituophis ruthveni óriáskígyófajt a Louisiana állambeli Kisatchie természetvédelmi területen.
Rovarbeporzásúak lehettek az első virágok
Egy új kutatásban arra jutottak, hogy legalább 140 millió éve, amióta az első virágport tartalmazó virágok létrejöttek, rovarok gondoskodtak a pollenjük terjesztéséről.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
