Orsolya, Zsolt2020. október 21., szerda
Természet

Feltárták az oroszlánok evolúciós múltját

National Geographic Magyarország

Az eredmények ismeretében hatékonyabbá tehetjük e nagymacskák védelmét.

Forrás: Wikipedia

Az oroszlánok egykor a világ legelterjedtebb emlősei közt voltak, Eurázsia, Afrika és Amerika kontinensein is éltek, mára elképesztően visszaszorultak. Egy nemzetközi kutatócsoport kihalt és ma élő oroszlánok, illetve ősoroszlánok genetikai felmérését végezte el, köztük a jégkorban élt barlangi illetve a modern oroszlán történelmi időkben kipusztult populációinak egyedeit, összesen 20 állatét mérték fel. Bár mitokondriális DNS vizsgálatokat már végeztek az oroszlánok körében, a mostani az első, amelyben a teljes genomot mérték fel. Olyan kérdésekre keresték a választ, mint a barlangi oroszlán és a modern oroszlán közti rokonság, a modern oroszlán alfajainak egymástól való elkülönülése, illetve konzerváció szempontjából különösen fontos volt megtudni, hogy mennyire sokszínű a ma élő oroszlánok génkészlete a múltbélihez képest. A vizsgálat eredménye az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS-ben jelent meg.

Az amerikai oroszlán a jégkor végén kihalt faj volt
Forrás: Wikipedia

 

A jégkori barlangi oroszlán (Panthera leo spelea), a szintén jégkori amerikai oroszlán (Panrthera leo atrox) és a ma is élő oroszlán (Panthera leo leo) egyedei egykor hatalmas területeket népesítettek be, ma viszont már csak egy oroszlánfajunk van, és az is mindössze két területen: a szubszaharai Afrikában (kb. 25 ezer egyed) és India egy elszigetelt régiójában (alig 600 egyed) él. A megfogyatkozásuk a jégkor végén a barlangi és az amerikai oroszlán kihalásával indult el, az elmúlt 150 évben aztán kihaltak a berber oroszlán, a közel-keleti oroszlán, a fokföldi oroszlán, a fő faj pedig egymástól távoli, fragmentált területeken él már csupán.

Ázsiai avagy indiai oroszlán a Gir Nemzeti Parkban. Az egykori uralkodói vadászbirtok mára az állatok királyának birodalma. Az indiai oroszlán kisebb termetű, és a hímek rövidebb sörénye közt jól láthatóak a fülei – szemben afrikai rokonaival.
Forrás: Wikipedia

 

A vizsgálati eredmények alapján, hozzánk, emberekhez hasonlóan, az oroszlánok is afrikai eredetűek – erre már korábbi vizsgálatokban is következtettek. Az egykori ősoroszlántól (Panthera fossilis) elsőként a barlangi oroszlánok váltak le kb. 495 ezer évvel ezelőtt. A barlangi és a modern oroszlán, bár jó ideig egymással párhuzamosan éltek, a genetikai vizsgálatok alapján nem hibridizálódtak, szemben a modern nagymacskákkal, amelyek körében kimondottan gyakori a hibridizáció. A kutatók úgy vélik, ennek egyik legkézenfekvőbb oka az lehetett, hogy bár egy időben, de nem egy helyen élt a modern és a barlangi oroszlán, és valószínűsítik azt is, hogy a hím barlangi nem rendelkezett a modern oroszlán jellegzetes sörényével. Sörényük hiánya miatt viszont a nőstények egyszerűen nem érdeklődtek irántuk. Fennállhattak más, viselkedésbeli vagy életmódot érintő különbségek is a fajok közt, amelyeket nem ismerhetünk.

Berber oroszlán fotója 1893-ból. Három évtizeddel később látták az alfaj utolsó vadon élő példányát.
Forrás: Wikipedia

A modern oroszlán alfajainak elkülönülésére is választ kaptak a kutatók: az északi és déli területeken élő oroszlánok (vagyis a mai észak-afrikai, közel-keleti, ázsiai, illetve a szubszaharai afrikai populációk) kb. 70 ezer éve különültek el egymástól, azonban már az elkülönülést követően is kisebb volt a genetikai sokszínűsége az északi népességnek. Ez azért lehet, mert valószínűleg azt egy kevés Szaharán átkelő egyedből álló csoport alapíthatta valamikor a jégkorban.

A babilóni Istár-kapu rekonstruált oroszlánjai. Az észak-afrikai oroszlánok alacsonyabb egyedszáma könnyen lehet, hogy annak a következménye, hogy élőhelyük egybeesett az ókor nagy civilizációival. Az oroszlánokat mindenütt kiemelt tisztelet övezte, ám az emberi jelenlét ettől még korlátozó tényező lehetett.
Forrás: Wikipedia

A modern oroszlán eltérő populációi kapcsán olyan tényekre derült fény, mint például az, hogy az Afrika déli részén élő állatok genetikai sokszínűsége akkor kezdett zuhanásba, amikor a gyarmatosító európaiak megjelentek. Az északi populáció eleve kisebb egyedszámú volt, ráadásul ezen oroszlánok már az ókortól kezdődően a nagy birodalmak földrajzi területeivel egy helyen éltek, így az emberi jelenlét hatott rájuk. Az észak-afrikai berber oroszlán egészen kb. 100 évvel a kihalását megelőző időkig meglehetősen egészséges genetikai sokszínűséget mutatott. Az indiai oroszlánok rendelkeznek egyedszámukból adódóan a legkisebb genetikai sokszínűséggel, köreikben igen nagy a beltenyészet, ezen alfajnál a rohamos állománycsökkenés a 18. sz. utáni emberi tevékenységhez, növekvő népességhez és mezőgazdasághoz, a lőfegyverek elterjedéséhez köthető. Ez az alfaj olyannyira „elkorcsosult” mára, hogy gyakoriak a koponyafejlődési eltérések, alacsony a hímek tesztoszteronszintje és spermiumainak mozgékonysága is. Az indiai alfaj kb. 30 ezer éve vált le az északi oroszlánok populációjáról, és azóta nem volt jelentős génátadás részese.  Az indiai oroszlánok megmentése lehetetlen anélkül, hogy génfrissítéssel felerősítsék a populációjukat, kérdés, hogy ez miként kivitelezhető.

A fokföldi oroszlán esetében viszont az derült ki a kutatásból, hogy ez a sötét sörényű, és korábban elkülönült alfajként nyilvántartott állat nem volt önálló alfaj, csak a dél-afrikai oroszlánnépesség egy meghatározott küllemű csoportja, genetikailag nem különbözik tőlük.

Hozzászólások

Jótékonyan hathat a természet a gyermekek immunrendszerére

Jótékonyan hathat a természet a gyermekek immunrendszerére

Úgy tűnik, az egészség számára fontos baktériumoknak jót tesz a természetes környezet.

A mélykúti júdásfa az Év Fája 2020-ban

A mélykúti júdásfa az Év Fája 2020-ban

Az Év Fája versenyt immár 2010 óta szervezi minden évben az Ökotárs Alapítvány. A címet idén, a július óta tartó online szavazáson izgalmas küzdelem után, a mélykúti júdásfa nyerte el.

Indul a 2021-es év hala közönségszavazás

Indul a 2021-es év hala közönségszavazás

Az angolna (Anguilla anguilla), a fürge cselle (Phoxinus phoxinus) és a jászkeszeg (Leuciscus idus) verseng a 2021-es év hala címért - közölte az MTI-vel Magyar Haltani Társaság elnöke.

Halakat rabló madár

Halakat rabló madár

Régi nevük rablósirályok, és ezt az elnevezést nem meghazudtolva az a taktikájuk, hogy nagyobb vizeinken a sirályoktól és csérektől rabolják el a zsákmányukat.

Fürkészdarazsat neveztek el a koronavírus-járványról

Fürkészdarazsat neveztek el a koronavírus-járványról

Az újonnan leírt darázsfaj Mexikóban honos és mindössze 3,5 milliméteres.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket