El nem ismert beporzóink, a zengőlegyek
Ha a beporzásról, mint mezőgazdasági, vagy épp ökoszisztéma-szolgáltatásról esik szó, az emberek szinte kizárólag a háziméhekre gondolnak, holott számtalan más, és ráadásul sok szempontból előnyösebb beporzó is van.
A háziméhek néhány ezer éve élnek velünk, a tartásukat a cukor ipari előállításáig szinte kizárólag a méz termelése indokolta. Modern korunkban azonban (amellett, hogy sokan most is szeretik a mézet) a beporzó tevékenységük is kiemelt szerepet kapott, mivel az ember bárhova szállíthatja őket a kaptáraikban, így a monokultúrás növénytermesztésben fontossá vált a jelenlétük ott, ahol valamilyen virágzás miatt épp szükség van rájuk, mint Kaliforniában a mandulások, vagy pl. hazánkban a repce, napraforgó termőföldek.
Azonban elképesztően sokféle beporzó teszi a virágos növényeken, nemrégiben az éjjeli lepkékről derült ki, mennyire fontos ez a szerepük, mintahogy a zengőlegyeké is. A zengőlegyek azonban amellett, hogy felvállalják a méhek munkáját, ráadásként nagyon sok esetben még hasonlítanak is rájuk, barnás-sárgás csíkosak vagy épp poszméh-szerűen szőrösek, sok fajuk nagyságban is a méhekre hajaz, és a természetet kevésbé ismerők méhnek, esetleg darázsnak is nézik őket igen sok esetben. Egy angol-német kutatócsoport foglalta össze a zengőlegyek tevékenységét, a tanulmányt a Proceedings of the Royal Society B biológiai szakfolyóirat közölte.
A zengőlegyek világszerte kb. 6000 fajjal rendelkeznek, s az Antarktisz, valamint néhány igen távoli óceáni sziget kivételével mindenütt jelen vannak, s ezekből mindössze egy alcsalád (400 faj) életmódja nem kötődik virágzó növényekhez, vagyis van 5600 potenciális beporzó fajunk a méhek mellett. A zengőlegyek olyan élőhelyeken is megtalálhatóak, amelyek a méhek számára kedvezőtlenek, s emellett például a Syrphinae alcsaládban a lárvák a katicához hasonlóan nagy pusztítói a számunkra mezőgazdasági károkat okozó tetveknek. Másik alcsaládjuk, az Eristalinae esetében a lárvák a szerves hulladékok vizes közegbeli feldolgozásában játszanak igen fontos szerepet. A zengőlegyek előnye még a méhekkel szemben, hogy, mivel a nektár és a virágpor nem az utódaik táplálkozásához, hanem a sajátjukhoz szükséges, a terület, amelyen hatékonyan „dolgozhatnak” beporzóként, sokkal, de sokkal nagyobb, mint a fészek, a család közelségét igénylő méheké.
További előnyt jelent például két igen közönséges fajuknál (Episyrphus balteatus – ékfoltos zengőlégy, ill. Eupeodes corollae, gyakori mezeilégy, ezekkel bárki találkozhat a kertjében, vagy egy réten akár néhány perc alatt is) az, hogy a megfigyelések szerint tömegesen vándorolnak Nagy-Britannia déli részei felett évente kb. 4 milliárd egyedük, ez pedig jól összevethető a kb. 5 milliárd brit háziméhvel.
A háziméhekhez hasonlóan szintén fogyatkozó vadméhek mellett ez a beporzótömeg összességében ugyanolyan hatékony munkát végez, mint a méhek. Egy nemrégiben készült felmérésben 105 termesztett növényfajon látott beporzókat mérték fel: 93 százalékos a hártyásszárnyúak (méhek, darazsak, hangyák) aránya, és rögtön másodikként a kétszárnyúak jönnek 73 százalékkal, a zengőlegyek 52 százalékot tettek ki. Pénzre átszámítva a zengőlegyek beporzó szolgáltatása a FAO adatai alapján évi 300 milliárd dollárnyi értéket jelent. Mivel igazából nem nagyon készült olyan felmérés, amelyben kimondottan a zengőlegyek mezőgazdasági beporzó munkáját vizsgálták volna, ez a szám valószínűleg jelentős alábecslés.
Sokszínű, és a méhektől eltérő testfelépítésüknek köszönhetően a látogatott növények is eltérnek, így olyan beporzást is el tudnak végezni, amelyre a méhek nem képesek, vagy, mivel nem férnek hozzá nektárhoz a szájszervükkel, egyszerűen csak nem hajlandóak. (Ugyanilyen előnyük van a vadméheknek a háziakkal szemben, a sokszínűségük révén számtalan, a háziméhet nem érdeklő növényt is örömmel beporoznak.) A vadon élő növények körében legalább ekkora szerepük van, hisz a zengőlegyek könnyebben alkalmazkodnak, és főként a vándorló fajok olyan helyszínekre is eljuthatnak, ahol a méhek már erősen lecsökkent állományban vannak csak jelen, például a klímaváltozás miatt. A méhekkel szemben számos zengőlégynek több generációja is él egy-egy év során. Amíg a vadméhek világszerte súlyos egyedszám- és fajszámcsökkenést mutatnak, addig nincs ilyen információ a zengőlegyekről. Ez persze nem jelenti, hogy náluk minden rendben volna, azonban pont a feltárt fontosságuk miatt jó volna mielőbb e szempontból is felmérni őket.
Egyelőre nincs még kereskedelmi forgalomban kapható zengőlégy-csomag, ami például a poszméhekhez hasonlóan telepíthető lenne üvegházakban, de már folynak ilyen kísérletek. Dél-Spanyolország melegházaiban viszont már találtak igen nagy számban, a szabadból spontán beköltözött zengőlegyeket, amelyek a méhekhez képest igen jól viselik a forró, száraz éghajlatot, s nem mellékesen a haszonnövények levéltetű-mentesítését is elvégzik.
Valószínűleg nagy jövő áll a mezőgazdasági segítő munkát végző zengőlegyek előtt, tevékenységükkel igen jól kiegészíthetnék a méhekét. A változó éghajlati körülmények miatt a beporzásban sokkal jobb, ha nem egyetlen fajra (háziméh) hagyatkozunk, hanem kihasználjuk a természet adta lehetőségeket, és a vad beporzók sokaságának segítségét.
Holdfényben szinte láthatatlan a gyöngybagoly
A zsákmányállatok nem képesek észrevenni a közeledő ragadozót a holdfényes éjjeleken, mert nem tudják megkülönböztetni az égi háttértől.
Frontokat meglovagolva vándorolnak a denevérek
Nemcsak a madarak, hanem a denevérek közt is vannak olyan fajok, amelyek több ezer kilométert vándorolnak.
Így hat az emberiség az evolúcióra
Számtalan példa ismert, amikor emberi nyomásra dolgozott a szelekció.
Vadludak ezrei lepték el az Alföldet
Bár egyes térségekben óriási tömegekben gyülekeznek, számuk elmarad az utóbbi években tapasztaltaktól.
A sárgahasú unka az év kétéltűje
A sárgahasú unkával leginkább középhegységeinkben kirándulva találkozhatunk, a faj hasának pompás színét a ragadozóik elriasztására tartogatják.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
